Tizenkét család panaszát tolmácsolta lapunknak Dimény László helyi néppártos tanácstag, aki szeretné felhívni a közvélemény és egyben a városvezetés figyelmét a Nagyerdő alatt lakók problémáira, az ottani tarthatatlan állapotokra.
Dimény László elmondta, az emberek nagyon el vannak keseredve, és nem értik, hogy miért nem foglalkozik a bajaikkal senki, pedig ők is ugyanolyan baróti lakosok, mint bárki más, és ugyanolyan adófizetői a közösségnek. „Mi úgy érezzük, hogy a városhoz tartozunk, itt szeretnénk élni, itt szeretnénk nevelni a gyerekeinket, ám jelen pillanatban a feltételek nem adottak. A felénk vezető út járhatatlan, a szomszédságunkban lévő tó környéke szemétdombbá vált az elmúlt években, és nem elég, hogy szemetes, de a környékét felvette a nád, a gaz, beköltöztek a vadállatok is, veszélyeztetik családtagjaink biztonságát. El van hanyagolva ott minden. Azt még megértjük, hogy az építkezési hulladékot azért hordják oda, mert abból akar a helyi tanács utat csinálni a tavon keresztül, de akkor miért nem készíti azt el? Évek óta ez megy, csak gyűl a hulladék, utunk azonban továbbra sincsen, elkezdték, majd abbahagyták. Miért?!” – méltatlankodnak az általuk megfogalmazott levélben.
Az is kiderül, hogy bár reggel az iskolába tartó gyerekeket leviszi az iskolabusz, délután már nem szállítja őket vissza, így a kisiskolások legtöbbször gyalog kénytelenek hazamenni. A szülők pedig aggódnak, hiszen a tó környékén medvék tanyáznak, így bármikor megtörténhet a baj. „Megkérjük az elöljárót, hogy látogasson fel néha oda, és győződjön meg a saját szemével, hogy mi van ott, ne csak a központ legyen fontos, hanem a város más területei is. Ideje lenne az utat elkészíteni, és ki kellene takarítani azt a helyet, az iskolás gyerekeket pedig hazaszállítani délutánonként. Tizenkét család írta ezt a levelet alá, rájuk is figyelni kell, ők is ugyanúgy számítanak” – fogalmazta meg Dimény László, aki kiment a helyszínre és a saját szemével győződött meg az ottani állapotokról.
A városban egyébként nem a szóban forgó Keleti-tó és környéke az egyetlen ilyen elhanyagolt hely, az alsó részbe is elkezdték hordani valakik az épülethulladékot, aztán mellette szépen megjelent a háztartási hulladék is. A látvány egyáltalán nem bizalomgerjesztő, és nem vet jó fényt Barót megítélésére sem. De a központban sem állunk jobban, az egykori bányairoda épülete üresen és kihasználatlanul tátong, a posta mögötti tér pedig rom- és hulladékhalmaz lett. Ez utóbbiról a februári tanácsülésen is szó esett, Dimény László már sokadik alkalommal vetette fel, hogy ezzel a területtel kezdeni kellene valamit, ha mást nem, autóparkolót kialakítani. Ez azonban nem lehetséges, hiszen a terület nem városé, hanem telefonszolgáltatóé – derült ki. Jó lenne akkor legalább felszólítani a tulajdonost, hogy takarítsa el onnan a szemetet – hangoztatta Dimény, ám érvelése süket fülekre talált.
Albert Egon
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.