Dimény László elmondta, az emberek nagyon el vannak keseredve, és nem értik, hogy miért nem foglalkozik a bajaikkal senki, pedig ők is ugyanolyan baróti lakosok, mint bárki más, és ugyanolyan adófizetői a közösségnek. „Mi úgy érezzük, hogy a városhoz tartozunk, itt szeretnénk élni, itt szeretnénk nevelni a gyerekeinket, ám jelen pillanatban a feltételek nem adottak. A felénk vezető út járhatatlan, a szomszédságunkban lévő tó környéke szemétdombbá vált az elmúlt években, és nem elég, hogy szemetes, de a környékét felvette a nád, a gaz, beköltöztek a vadállatok is, veszélyeztetik családtagjaink biztonságát. El van hanyagolva ott minden. Azt még megértjük, hogy az építkezési hulladékot azért hordják oda, mert abból akar a helyi tanács utat csinálni a tavon keresztül, de akkor miért nem készíti azt el? Évek óta ez megy, csak gyűl a hulladék,  utunk azonban továbbra sincsen, elkezdték, majd abbahagyták. Miért?!” – méltatlankodnak az általuk megfogalmazott levélben.

Az is kiderül, hogy bár reggel az iskolába tartó gyerekeket leviszi az iskolabusz, délután már nem szállítja őket vissza, így a kisiskolások legtöbbször gyalog kénytelenek hazamenni. A szülők pedig aggódnak, hiszen a tó környékén medvék tanyáznak, így bármikor megtörténhet a baj. „Megkérjük az elöljárót, hogy látogasson fel néha oda, és győződjön meg a saját szemével, hogy mi van ott, ne csak a központ legyen fontos, hanem a város más területei is. Ideje lenne az utat elkészíteni, és ki kellene takarítani azt a helyet, az iskolás gyerekeket pedig hazaszállítani délutánonként. Tizenkét család írta ezt a levelet alá, rájuk is figyelni kell, ők is ugyanúgy számítanak” – fogalmazta meg Dimény László, aki kiment a helyszínre és a saját szemével győződött meg az ottani állapotokról.

A városban egyébként nem a szóban forgó Keleti-tó és környéke az egyetlen ilyen elhanyagolt hely, az alsó részbe is elkezdték hordani valakik az épülethulladékot, aztán mellette szépen megjelent a háztartási hulladék is. A látvány egyáltalán nem bizalomgerjesztő, és nem vet jó fényt Barót megítélésére sem. De a központban sem állunk jobban, az egykori bányairoda épülete üresen és kihasználatlanul tátong, a posta mögötti tér pedig rom- és hulladékhalmaz lett. Ez utóbbiról a februári tanácsülésen is szó esett, Dimény László már sokadik alkalommal vetette fel, hogy ezzel a területtel kezdeni kellene valamit, ha mást nem, autóparkolót kialakítani. Ez azonban nem lehetséges, hiszen a terület nem városé, hanem telefonszolgáltatóé – derült ki. Jó lenne akkor legalább felszólítani a tulajdonost, hogy takarítsa el onnan a szemetet – hangoztatta Dimény, ám érvelése süket fülekre talált.

Albert Egon