Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A halogatások nagymesterei

2020. március 12., csütörtök, Máról holnapra
Farkas Réka

Most, hogy a koronavírus miatt bezárták az óvodákat, iskolákat, elmaradnak a tantárgyversenyek, a román oktatás korifeusai végre foglalkozhatnának azzal, ami a dolguk: a rendszer észszerűbbé, gyermekközpontúbbá, modernebbé tételével, megvalósíthatnának valamit abból, amit ígértek.

Jele sincs annak például, hogy ősztől, a következő tanévtől végre alkalmazni lehet a tavaly decemberben Klaus Iohannis államfő által kihirdetett törvényt, amelynek értelmében a kötelező óraszám az elemi iskolákban nem haladhatja meg a 20-at, a gimnáziumban a 25-öt, a középiskolákban pedig a 30-at. Érvényes jogszabály ugyan, és kötelező, ám hogy megvalósítható legyen, módosítani kell a kerettanterveket és az iskolai tanrendeket.

Éppen mostanság, márciusban határozzák meg a tanárok következő tanévre szóló beosztását, és ugyancsak ez idő tájt írják ki a pályázatokat az új tankönyvekre. Úgy tűnik, a régi tanterv szerint, mert újról senki nem hallott. Monica Anisiei tárcavezető eddig csupa fontos dologgal volt elfoglalva: mikor lesz vakáció, hány hetet tanuljanak a gyermekek, hogyan lehet megakadályozni, hogy a szülők megválasszák porontyuk tanítóját – érdemi, lényegi változtatás kezdeményezéséhez vagy tudása, vagy bátorsága nincs. Az új kerettantervek megvitatására felállítandó bizottságok összehívására csak most, február végén adott utasítást, és azt már tapasztalatból tudjuk, hogy ezek a szakértői testületek hetekig, hónapokig, sőt, évekig is elvitatkozhatnak arról, mit kellene tanítani a mai gyermekeknek.

Egyre nyilvánvalóbb, a minisztérium készakarva halogatja az új törvény bevezetését, félnek a szakszervezetektől, amelyek 20–25 ezer tanár menesztésétől tartanak. Pedig a pedagógusi norma csökkentésével, kisebb létszámú osztályokkal, a kötelező délutáni oktatással ez is kiváltható lenne, ám mindezek kidolgozásához ész, tudás és főleg akarat kellene.

A miniszter asszony egyébként, ha nem érdemi változtatásokról van szó, tele van nagyszerű ötletekkel. Közösségi oldalán javasolja a tanároknak, hogy a kényszerszünet alatt tartsanak videóórákat a világhálón keresztül. Az elképzelés szép, csakhogy nem számol azzal, hogy nincs minden gyermeknek internetes számítógépe, a szegényebb, elmaradottabb régiókban élőknek nem adatik meg a virtuális tanulás lehetősége, és sajnos a mai Romániában még nagyon sokan laknak ilyen térségekben, ahol az iskolabezárással elmaradó napi ingyen tízórai és ebéd is pótolhatatlan hiányt jelent a szülőknek. Hátrányuk  most tovább halmozódhat, erre – mint sok más dologra – azonban nem kínál megoldást a román oktatás első embere.

Jobb lenne hát, ha az ad hoc ötletelés helyett most, hogy a kényszerszünet miatt nem napi gondokat kell megoldania, végre az érdemi reformon gondolkodna és dolgozna a miniszter és a minisztériumi szakértőgárda. Azon, hogy a 15 éves romániai diákok 44 százaléka ne legyen funkcionális analfabéta, ne hagyják el évente több százezren az iskolát, és ne csak a tanulók felének sikerüljenek a vizsgái. Mert a koronavírusvész elmúltával az élet folytatódik tovább...

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy őszig zárva maradnak az iskolák?







eredmények
szavazatok száma 2349
szavazógép
2020-03-12: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Távolsági ügyintézést javasolnak

Kizárólag online időpontfoglalással intézhetik ügyeiket az érdekeltek március 11–31. között a megyei gépjármű-nyilvántartó hivatalnál, illetve az útlevélosztályon – közölte tegnap a kormánybiztosi hivatal. Sepsiszentgyörgy önkormányzatának közpénzügyi igazgatósága is az adóügyek távolsági intézését javasolja, a munkafelügyelőség szintén elsődlegesnek tartja a biztonságot.
2020-03-12: Belföld - :

Terjed a fertőzés, szigorít a kormány

Megtiltották tegnap a százfősnél nagyobb gyülekezések, rendezvények szervezését azért, hogy hatékonyabb legyen a koronavírus terjedése elleni küzdelem, de más intézkedéseket is hoztak. A kormány minisztériumközi munkacsoportot alakított a koronavírus gazdasági, pénzügyi és költségvetési hatásainak felmérésére, ennek elnöke pedig Klaus Iohannis államfő.