Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Nem mindennapi történet...

2020. március 21., szombat, Kármentő
László Zsuzsa

Az önismerkedési folyamatban utunk meghatározó, fontos állomásához értünk. És nemcsak. Egymással is újra ismerkedünk. Annak ellenére (vagy pont azért?), hogy ebben az új helyzetben egymástól egyre elzártabbá válunk.

Kemény leckét kaptunk, rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk vele. Bármilyen ijesztőnek tűnik ez az egész, bennem egyre nagyobb és nagyobb a kíváncsiság. Lehet, hogy nem vagyok teljesen normális (eddig is volt valami sanda gyanúm ezzel kapcsolatban), de izgatottan figyelem magam, és mindenkit, hogy mit hoz ki belőlünk ez a nyakunkba szakadt, szinte felfoghatatlan történet. Milyen új szerepekben találjuk majd magunkat, miként alakul, alakítjuk a sorsunkat, mit fogunk magunkhoz venni vagy éppenséggel lerakni végre. Nem mindennapi történet, tele van ismeretlennel, veszéllyel, kiszolgáltatottá, már-már tehetetlenné válunk benne, komoly veszteségekkel teljes. Mégis...

Nem az én fejemben fordult meg, és nem én fogalmazom meg először, hogy mindenek ellenére talán valami újnak a kezdete is lehet. Természetesen, amint a végére értünk. Még nem tudjuk, hogy mikor, és hogyan, de miután fenekestől felfordul minden, megtépázva, de talán más irányokból, másként indulhatunk neki a következő történeteknek. Ha...

Tényleg kíváncsi vagyok, nagyon is. Figyelek, ma például azokon a helyeken, ahol megfordultam. Pár napig megtehettem, hogy ne menjek ki a házból, de ma muszáj volt kilépnem az ajtón. És akkor már egy kalap alatt megpróbáltam több mindent elintézni, jártam orvosi rendelőben (semmi pánik, csak a szokásos recept), postán, gyógyszertárban, piacon, üzletben, közköltséget fizettem, ilyenek. Mindaz, ami máskor több napra leosztódik. De felelősségteljesen ma mindent letudtam, hogy ne kelljen otthonról elkoslatnom. Megszűnt a kezdeti őrület, eszeveszett nyüzsgés, rámolás. Mindenhol szervezettséggel, türelemmel, megértéssel találkoztam. Igaz, hogy sehol nem tolongtak az emberek, mégis az a pár lézengő mintha alázatosabban, figyelmesebben viselkedett volna a megszokottnál. Vagy csak én akartam ezt látni? Érezhető volt a megszeppentség.

Hogy ki mivel kerül ki a mostani történetből, az a jövő titka. Nem szeretnék azok bőrében lenni, akik ebben a helyzetben is az üzletet keresik, és meg is találják, de ez az én dolgom... Háborúk idején, tömegkatasztrófák alatt, amióta a világ világ, volt már rá példa, hogy amíg az egyik ember életet mentett, a másik fosztogatott. Nincs ez másként most sem. Pedig nem akármilyen történetbe cseppentünk. Mindenek ellenére tele van lehetőségekkel. Észrevesszük, és kezdünk velük valamit? Vagy maradunk az értelmetlen veszteségekkel? Mert igenis, hiszem, hogy ebben a rémtörténetben mégiscsak ott bujkál valami jó...

Lehet, hogy tényleg nem vagyok normális?

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye a koronavírus miatt elrendelt hatósági intézkedésekről?








eredmények
szavazatok száma 2481
szavazógép
2020-03-21: Közélet - Nagy D. István:

Meghosszabbították a fizetési határidőt (Ingatlan és járműadó)

Továbbra is távolsági ügyintézésre biztatja a sepsiszentgyörgyieket a megyeszékhely önkormányzata, főképp olyan körülmények között, hogy a pénzügyminisztérium jóváhagyta – más közpénzügyi válságintézkedések mellett –, hogy az épület-, terület- és szállítóeszközök utáni adók és illetékek kedvezményes kifizetésének határideje március 31. helyett június utolsó napja legyen. Az önkormányzat felkér mindenkit, hogy a halaszthatatlan adóügyeket (nyomtatványok benyújtását) lehetőleg elektronikusan intézzék, vagy telefonon, faxon.
2020-03-21: Közélet - :

Csak sürgősségekre használjuk a segélyhívót!

Az elmúlt közel egy hónapban (február 25. – március 18. között) meghaladta a 12 ezret az egységes segélyhívóra (112) beérkezett, koronavírussal kapcsolatos hívások száma. A tárcsázók jelentős részéről kiderült, hogy nem sürgős esetről értesítik a hatóságokat – tájékoztat a Különleges Távközlési Szolgálat (STS).