Tűzoltás, takarítás, tervezés — ezekkel a szavakkal jellemezte Sepsiszentgyörgy polgármestere mandátumának első három hónapját a Tamás Sándorral és Klárik Lászlóval közösen tartott tegnapi sajtótájékoztatóján.
A városvezető és a Kovászna Megyei Tanács elnöke tevékenységük értékelése során beszámolt eddigi tapasztalatairól, ismertette terveit, bemutatott néhány olyan gondot, amelyet sürgősen meg kell oldani, Klárik László megyemenedzser pedig célkitűzéseit, feladatait ismertette. Az elemzés során nem maradt el a korábbi megye- és városvezetés burkolt bírálata sem.
Miért nincs ipari park Háromszéken?
2000 novemberében kezdtek ipari park létrehozásáról beszélni Háromszéken, azóta nyolc év telt el, megvalósítani azonban nem sikerült a beruházást — ismertette a tényállást Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint ipari parkok létrehozása nem azért fontos, mert divatos erről beszélni, hanem mert a tapasztalat azt mutatja, megpezsdült a gazdasági élet azokon a vidékeken, ahol ezt megvalósították. Új munkahelyeket szeretnénk teremteni, hogy a három-széki szakképzett munkaerő ne Brassóban vagy külföldön keresse boldogulását — szögezte le. Mint mondta, ipari park létrehozása nem kifejezetten a megyei tanács feladata, magánvállalkozók önállóan vagy a tanáccsal partnerségben valósíthatják meg a beruházást.
Az immár nyolc éve beharangozott gidófalvi ipari park kapcsán Klárik László elmondta: a fejlesztési minisztérium a nyáron felbontotta a szerződést, amelyben anyagi támogatást nyújtott volna a gidófalvi ipari park műszaki dokumentációjának elkészítésére, mivel a terület tulajdonjogi helyzete tisztázatlan volt. A Háromszék kérdésére, miszerint a megyevezetésnek milyen konkrét elképzelései vannak az ipari parkra vonatkozóan, Tamás Sándor elmondta: önállóan nem tudják megvalósítani, mivel ahhoz mintegy tízhektáros terület szükséges, és ez nem áll a megye rendelkezésére, támogatnak azonban minden erre irányuló kezdeményezést.
A sepsiszentgyörgyi polgármester hozzátette: a városnak lenne ugyan erre alkalmas tizenhét hektáros területe Szépmezőn, ám ezt húsz évre haszonbérbe adta a korábbi városvezetés. Ráadásul olyan kevés bért kértek, hogy a város számára rendkívül előnytelen a szerződés — mutatott rá. Szerinte megoldást az jelenthetne, ha az önkormányzat rendelkezne saját közművesített terület-tel, és azt bizonyos feltételek mellett — például bizonyos számú munkahely létrehozása — ingyen a befektetők rendelkezésére bocsátaná. Tamás Sándor hangsúlyozta: hamarosan két olyan infrastrukturális beruházás valósul meg, amely előnyös helyzetet teremthet Háromszék számára, hozzájárulhat a gazdasági élet fellendítéséhez: a vidombáki repülőtér és az észak-erdélyi autópálya, fontos tehát, hogy mielőbb megoldást találjanak az összeköttetésre. Ezeket a terveket már most muszáj kidolgozni, mert az uniós pályázatok alapjai jövő év végére elfogynak, és óriási lehetőséget szalaszthatunk el, ha nem készülünk fel a pénzek lehívására — mutatott rá Klárik László.
Hosszú az út az ötlettől a megvalósításig
A vállalkozói élettel szemben az önkormányzati munkában hosszú az út az ötlettől a megvalósításig, ezért a jelenlegi tervezési munka eredményei — útjavítások, járdajavítások, a tömbházak közötti terek rendezése — csak jövő tavasszal fognak látszódni — jelentette ki a sepsiszentgyörgyi polgármester. Mint mondta, a tervezési munkát sok esetben most indították el, mandátuma elején ugyanis nem volt túl sok projektje a városházának. Tapasztalata szerint ráadásul a város vagyonának értékesítése terén az élet valahol tíz évvel ezelőtt leállt: olyan szerződésekre bukkant, amelyek nem feltétlenül Sepsiszentgyörgy érdekeit szolgálják. Példaként említette, hogy turkáló működik a város tulajdonában levő épületben Sepsiszentgyörgy központjában, ráadásul rendkívül alacsony bérért cserébe.
A várost nyolc körzetre osztották fel. Most készítik minden körzetben a játszóterek, garázsok, parkolók, szeméttárolók térképét, amelyből látni lehet majd, hol melyek a jellemző problémák. Tavasszal Sepsiszentgyörgy minden lakosa levelet kap a polgármesteri hivataltól, amelyből tudni fogja, hogy az ő kerületében mikor oldják meg a különböző gondokat: mikor újítanak fel egy játszóteret, mikor korszerűsítik az utat, a járdát, mikor rendezik a tömbházak közötti teret. A polgármester szerint ez elengedhetetlen feltétele a város kiszámítható, kiegyensúlyozott fejlődésének.
Sok elképzelés, kevés konkrét terv
Számos fejlesztési elképzelés, ám jóval kevesebb konkrét terv — Tamás Sándor szerint ez fogadta őt, amikor megválasztották a megyei tanács elnökévé. A borvíz útja turizmusfejlesztési programról elmondta: már-már az is elúszott, mivel a korábbi vezetés olyan települések bevonását támogatta, amelyek nem tudták vállalni az önrész előteremtését. Bölönben például az úttól 2,5 kilométerre fekszik a borvízforrás, amire a terv vonatkozik, tehát még utat is kell építeni, Barótra az eredeti elképzelés szerint a program összegének 23 százaléka áramlott volna, ami így az önrészt is jelentősen növelte, miközben Bálványos vagy Torja nem szerepelt a programban — mutatott rá a megyei tanács elnöke. Mint ismeretes, végül belső átcsoportosítással oldották meg a problémát, Sepsiszentgyörgy nagyobb részt vállalt, és ennek keretében szeretnék rendbe tenni a város borvízforrásait, valamint Sugásfürdőn infrastrukturális fejlesztéseket megvalósítani. Egyébként elkészült a tenderfüzet a Székely Nemzeti Múzeum felújításához szükséges pályázathoz, készülnek továbbá pályázni a Kézdivásárhely—Torja—Sepsibükszád út felújítására.
Egyesület jövő nélkül
,,Nem látom az ADETCOV jövőjét" — szögezte le Tamás Sándor. A megyei tanács elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta: túlméretezettnek, grandiózusnak tartja a megyei gazdaság- és térségfejlesztési egyesületet, amelyet az előző megyevezetés kezdeményezett. Szerinte a nemrégiben létrehozott megyemenedzseri tisztséget betöltő Klárik László egyik legfőbb feladata éppen az lesz, hogy összehangolja a különböző pályázatokat, tájékoztassa és támogassa a települési önkormányzatokat az uniós és hazai pályázási lehetőségekről. ,,Nincs szükségünk 50—60 fős személyzettel működő párhuzamos struktúrákra" — vélekedett Tamás Sándor. Mint ismeretes, az ADETCOV létrehozásáról tavaly döntött a Kovászna Megyei Tanács. Az intézmény létrehozását azzal indokolták, hogy hatékonyabban lehet majd uniós forrásokra pályázni.
Az infrastrukturális fejlesztések terén tapasztalható visszásságokat illusztrálva a megyei tanács elnöke példaként említette a Gelence és Hilib közötti útszakasz felújítását, amelynek során a rendelkezésre álló pénzösszegből előbb a teljes szakaszt lekövezték, hogy majd — ha lesz pénz — ráöntik az aszfaltot. Ez viszont azt jelenti, hogy addig a kőréteg is elhasználódik, így elölről kell kezdeni a munkálatot.
