Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Háború miatt maradt el olimpia, de még sosem halasztottak

2020. március 26., csütörtök, Sport

Kedden a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a XXXII. olimpiai játékok elhalasztásáról döntött a koronavírus-járvány miatt. A nyári olimpiák történetében még soha nem fordult elő ilyen, maradt már el torna, nem is egyszer, halasztás azonban még soha nem történt.

A döntést azért sem volt egyszerű meghozni, mert példátlan lépésről van szó, hiszen a modern kori játékok 124 éves történelmében korábban nem volt még halasztás. Három alkalommal előfordult, hogy az egész olimpia elmaradt, a tokiói játékok esetében azonban a „törlés” szóba sem került, a kérdés az volt, hogy halasztják-e vagy sem, és ha igen, akkor mennyivel tolják el a XXXII. olimpiai játékok megrendezését. A döntéshozó szervek végül egyéves halasztásban állapodtak meg.
 

Az elmaradt olimpiák

Mindössze húsz évvel azután, hogy az ókori hagyományt újjáélesztették, az első világháború megálljt parancsolt az addigra már rendkívül népszerű sorozatnak. Míg majdnem 2800 évvel ezelőtt (i. e. 776-ban szerveztek először Olümpiában játékokat) az olimpiák szellemisége megkívánta, hogy a játékok idejére a háborúzó felek beszüntessék a harcokat, ez a XX. századra már nem valósult meg, így a hatodik újkori olimpiát, az 1916-os, eredetileg Berlinbe tervezett versenysorozatot nem tudták megrendezni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1917-es döntése szerint az elmaradt olimpiák is beleszámítanak a számozásba, arra hivatkozva, hogy „egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani”. Mint a mostani példa is mutatja, halasztani is lehet.

Olyan többször is előfordult, hogy nem az eredetileg kijelölt város rendezte meg az adott tornát különböző okok miatt. Ilyen volt az 1904-es, amikor úgy határoztak, hogy Chicago helyett a világkiállítást tartó St. Louisban legyen az olimpia is. Négy évvel később Róma helyett London lett a szervező, ugyanis a Vezúv kitörése miatt a játékokra szánt költségvetést az újjáépítésre szánta az olasz kormány.

Az első világégés utáni, 1920-as olimpiára, amelyet Budapesten rendeztek volna, végül Antwerpen kapta meg a jogot. Magyarországot nem hívták meg ide, ahogyan a világháború többi vesztes országát sem, így ez volt a történelem első csonka olimpiája.

Ahogyan az első, úgy a második világháború is felborította a szervezést. Sem 1940-ben Helsinkiben, sem 1944-ben Londonban nem rendeztek olimpiát, így az újkori játékok XII. és a XIII. kiadása is elmaradt.
 

Csonka olimpiák

Csonka olimpiára több példa is van az olimpiatörténetben. A már említett 1920-as után, az 1956-os játékokról bojkott miatt hiányzott több ország csapata is. Hollandia, Spanyolország és Svájc a magyar forradalom szovjetek általi vérbe fojtása miatt utasította el a részvételt, míg Kambodzsa, Egyiptom, Irak és Libanon a szuezi válság miatt nem vett részt a melbourne-i tornán.

Az 1972-es müncheni és az 1976-os montréali játékok előtt több afrikai ország is bojkottal fenyegette a NOB-ot, kérve, hogy vonják meg a részvételi jogot Dél-Afrikától, Rodéziától és Új-Zélandtól. A NOB 1976-ban Új-Zélandot nem tiltotta el a szerepléstől, így ezek az afrikai országok nem vettek részt a játékokon. 1980-ban és 1984-ben a hidegháború résztvevői léptek vissza a szerepléstől. A moszkvai játékokat a Szovjetunió afganisztáni bevonulása miatt összesen 65 csapat bojkottálta, így 1956 óta a legkevesebb, 81 ország csapata vett részt rajta. 1984-ben a Szovjetunió és a keleti blokk 14 állama (kivéve Romániát és Jugoszláviát) ellenbojkottálta a Los Angeles-i olimpiai játékokat, arra hivatkozva, hogy nem tudják garantálni sportolóik biztonságát. A bojkottáló országok még a játékok évében ellenolimpiát rendeztek, az úgynevezett Barátság Játékokat.

1988-ban Szöulban újra teljes olimpiát rendezhettek volna, azonban így is volt pár ország, amely nem vett részt a dél-korai játékokon. Észak-Korea abban bízott a rendezés odaítélésekor, hogy néhány verseny ott is zajlik majd, azonban amikor kiderült, hogy nem így lesz, visszamondta a szereplést, bojkottjá­hoz csatlakozott Etiópia, Kuba és Nicaragua is. A 2008-as pekingi játékok előtt is volt arról szó, hogy Kína tibeti politikája, valamint a Dárfúrban és Tajvanon zajló zavargások miatt több nemzet is bojkottálja majd a játékokat, erre azonban végül nem került sor.

A 2020-as tokiói olimpia és paralimpia tehát az olimpiatörténet első olyan tornája lesz, amelyet elhalasztanak, és egyben az első olyan játékok is, amelyet páratlan évben rendeznek. (A megegyezés szerint hiába rendezik 2021-ben, a neve megmarad 2020-asnak.)

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye a koronavírus miatt elrendelt hatósági intézkedésekről?








eredmények
szavazatok száma 1736
szavazógép
2020-03-26: Elhalálozás - :

Elhalálozás

2020-03-26: Sport - :

Új versenynaptárral és 15–18 futammal számolnak (Forma–1)

Nyári kezdéssel és új, átalakított versenynaptárral, valamint 15–18 hétvégével számol Chase Carey, a Forma–1-es autós gyorsasági világbajnokság elnöke. Az amerikai szakember hétfőn késő este adott ki közleményt, amelyben azt írta, „elkötelezettek” a 2020-as idény megrendezésével kapcsolatban.