A leghatározottabban elutasította Koszovó felosztását tegnap Berlinben Boris Tadic szerb államfő. Az állásfoglalás azt követően hangzott el, hogy Tadic egy előző napi nyilatkozatát többen úgy értelmezték: a rendezés érdekében — végső esetben — az elnök nem zárná ki Koszovó felosztását. Angela Merkel német kancellárral folytatott tárgyalásain az államfő hangsúlyozta, hogy kijelentése hamis politikai értelmezést kapott. Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovót — jelentette ki, hozzátéve: országa ugyanakkor arra törekszik, hogy a rendezést politikai síkról jogi síkra terelje.
Belgrád már korábban jelezte: arra törekszik, hogy Koszovó ügyét az ENSZ közreműködésével a világszervezet tagállamai közötti vitás kérdésekben eljáró hágai Nemzetközi Bíróság elé vigye. Az erre vonatkozó szerb kérésről az ENSZ közgyűlése hamarosan dönt. A német kancellár ugyancsak elutasította a februárban függetlenné vált, korábbi szerb tartomány felosztását. Németország egyébként egyike volt azoknak az országoknak, amelyek elsőként ismerték el Koszovó államiságát. A tárgyalások során a szerb államfő megerősítette, hogy országa teljes jogú tagságra törekszik az Európai Unióban, s ezt Belgrád stratégiai céljának nevezte. Német vendéglátója támogatásáról biztosította a szerb célkitűzést, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy ezt fokozatosan kell elérni. Az unió külügyminiszteri tanácsa egyébként a napokban utasította el egy Belgráddal való átmeneti kereskedelmi megállapodás hatálybalépését. Merkel sürgette Szerbiát a hágai Nemzetközi Bírósággal való fokozottabb együttműködésre a még szabadlábon lévő szerb háborús bűnösök kézre kerítése érdekében. A kancellár szerint az EU Radovan Karadzic letartóztatása és a hágai törvényszéknek történt átadása után a másik fő bűnös, Ratko Mladic volt boszniai szerb hadsereg-főparancsnok elfogását és Hágának történő kiadását várja.
Boris Tadic egyébként a német egység napja alkalmából, október 3-án Berlinben rangos kitüntetésben részesül. A szerb államfő a német egység szimbólumának számító Quadriga-díjat kapja meg. A díjat egy tekintélyes, az európai egyesítést zászlajára tűző szervezet alapította, s a korábbi kitüntettek között volt egyebek között a Nobel-békedíjas Simon Peresz jelenlegi izraeli államfő, Helmuth Kohl, a német újraegyesítés kancellárja, valamint Viktor Juscsenko ukrán elnök.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.