A román és a magyar parlamenti bizottságok szorosabb együttműködését szorgalmazta Szili Katalin tegnap Budapesten a bukaresti törvényhozás alsóházának elnökével, Bogdan Olteanuval folytatott tárgyalásán. A magyar Országgyűlés elnöke a környezetvédelmi, az európai és a külügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságok együttműködését nevezte elsődlegesnek, de támogatást kért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttes finanszírozásához és a temesvári tiszteletbeli magyar konzuli poszt létrehozásához is.
Egyúttal köszönetét fejezte ki, amiért a román képviselőház kedden elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. * Bogdan Olteanu tájékoztatta magyar kollégáját arról, hogy a román képviselőház még októberben betilthatja a ciántechnológia alkalmazását a bányászatban. Magyarország ugyanis ellenzi a tervezett bányaberuházást Verespatakon, mert a Roşia Montana Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni bányáját szeretné létrehozni az Érchegységben, és a nemesfém felszínre hozataláért alkalmazott ciántechnológia korábban több súlyos szennyezést is okozott. * A két, egymással rendszeresen találkozó házelnök egyetértett abban, hogy segíteni kell a Nyugat-Balkán, elsősorban Horvátország euroatlanti integrációját. Megvitatták az Európai Unió működését egyszerűsíteni akaró lisszaboni szerződés írországi elutasításának tapasztalatait és a román—magyar határ menti együttműködés lehetőségeit.
Megrövidül a mentelmi jog?
Egyszerű többséggel is bíróság elé állíthatók a törvényhozás tagjai: az alkotmánybíróság tegnapi döntése szerint mindkét házszabály alkotmányellenes, és 45 napon belül változtatni kell rajtuk. Jelenleg a képviselők összlétszámának kétharmada dönthet a mentelmi jog megvonásáról, a szenátusban pedig az összlétszám fele plusz egy szavazat szükséges ahhoz, hogy a honatyák közönséges állampolgárként az igazságszolgáltatás előtt feleljenek tetteikért. Az alkotmánybíróság a bűnvádi eljárás megindításához szükséges küszöböt a legkisebb határozatképes létszám fele plusz egy szavazatban szabta meg, azaz 83 képviselő, illetve 35 szenátor beleegyezésével már bárkitől megvonható a mentelmi jog.
Lakást a romáknak
Románia nyolc fejlesztési régiójában legtöbb háromszáz házat fog építeni az Országos Lakásépítési Ügynökség a roma közösségek lakhatási körülményeinek javítására és a társadalomba való szociális integrálására — jelentette ki Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, miután a kormány tegnapi ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó programot. Borbély véleménye szerint fontos, hogy a program figyelembe veszi a roma kultúra specifikumát: nem lehet egy nomád vagy félnomád nagycsaládnak — gyerekeknek, szülőknek, nagyszülőknek — megfelelő életkörülményeket nyújtani egy tömbházban, éppen ezért nem tömbházlakásokat, hanem közösségenként 7—21 házat építenek majd. A helységek kiválasztása az önkormányzatok és az Országos Roma Ügynökség előterjesztése alapján a minisztériumra tartozik, azzal a kitétellel, hogy a helyi önkormányzat biztosítsa a telket. Adott esetben az útkövezést, aszfaltozást, a csatornarendszer megépítését és a vezetékes ivóvíz biztosítását szintén a minisztérium programjaiba foglalják. A romáknak készített lakásokat a helyi önkormányzatok fogják kiosztani, a módszer ugyanaz, mint a többi szociális lakás kérelmezése esetében. Ezek a lakások nem eladhatók.
Diákhitel-ügynökség
Megalakult az Országos Diákhitel Ügynökség, melynek célja az egyetemisták kiadásainak finanszírozása az egyetemi évek alatt — jelentette be Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke. A felsőfokú tanulmányok elvégzésével járó költségek — szállás, étkezés, tanulmányutak stb. — fedezéséhez felvett hitelt az igénylőknek az egyetem befejezése után kell törleszteniük. Az ügynökség létrejöttével egyébként az RMDSZ 2004. évi választási programjának újabb, a diákhitel intézményesítését szorgalmazó pontja valósul meg. Az Országos Diákhitel Ügynökség az oktatási, kutatási és ifjúsági minisztérium alárendeltségébe tartozik, és az állami költségvetésből működtetik. Diákhitelért folyamodhatnak az akkreditált állami és magán felsőoktatási intézmények hallgatói, akik nappali tagozatos alapképzési és mesteri szakokon folytatják tanulmányaikat.