Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

KötésekKorányi Frigyes Erdővidéken

2020. április 14., kedd, Emlékezet

Bő évtizedekig titok volt számomra, mi lehet a nyitja annak, hogy Erdővidék régi borvízforrásainak vegyi összetétele aránylag már rég, már a XIX. század derekán ismert volt, az adatok ott voltak a kor ásványvizekkel kapcsolatos irodalmában. Ma az akkori híres források közül már egy sem működik.

  • Dr. Korányi Frigyes
    Dr. Korányi Frigyes

Ennek oka részint az, hogy azokat nem gondozta a környék lakossága, a legtöbb forrás eltűnését azonban a vidék mélyművelésű szénbányái okozták, amelyek „lecsapolták” a mélységi borvíztelepeket, azoknak mélységi vízszintje alább esett, a kis mélységű források, kutak vize pedig lassan eltűnt. Ez lett a sorsa a híres felsőrákosi Mária-forrásnak, amit a múlt század derekán Rákos néven még palackoztak. Eltűnt az Olaszteleki Nemzeti-forrás, a Feketés-dűlőben a Likaskő borvize, a székely­száldobosi Hegyfarki borvízkút, melynek gyógyvizében még erdélyi fejedelemasszony is kúrálgatta beteg végtagjait. Mint sok más kérdésben, ezúttal is a családkutatás, a genealógiai búvárkodás volt segítségünkre. Kiderült ugyanis, hogy a vargyasi és olaszteleki báró Daniel család egyik tagja, nevesül báró Daniel Gábor (1824–1915) Udvarhely vármegye főispánjának a fia, ifj. Daniel Gábor országgyűlési képviselő (1854–1919) a budapesti tolcsvai Korányi Malvint (1862–1942) vette feleségül, aki a neves orvosprofesszor, Korányi Frigyes (1827–1913) lánya volt.

Érthető, hogy a jeles orvos – akit a magyar belgyógyászat atyjaként is emlegetnek – báró Daniel Gábor apósaként nyaranta nem egy alkalommal látogatott Vargyasra és Olasztelekre, és mint az ásványvizek gyógyhatása után érdeklődő orvos, minden ismert híres forrás vizéből mintát vitt Budapestre, ahol képzett vegyészeknek, az ásványvizek kiváló „vegybontóinak” adta át, s az eredményeket később Hankó Vilmosnak, aki a székelyföldi és erdélyi ásványvizek és fürdők egyik legjobb ismerője volt. De Korányi Frigyest nem csak ennyi kötötte Erdélyországhoz és a Székelyföldhöz. A középiskolát a szatmárnémeti piaristáknál végezte. Az 1848-as ifjúsági mozgalmak egyik vezetője volt. 1848 tavaszán előbb nemzetőr, majd a Szabolcs vármegyei önkéntes zászlóalj gyógyszertárának parancsnoka, majd honvédorvosként a nyíregyházi katonakórház főhadnagya, később pedig mint a 104. honvédzászlóalj főorvosa vett részt a harcokban. A világosi fegyverletétel után csak nehezen kerülte el a fogságot. 1852-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután két évre Bécsbe ment, ott folytatta külföldi tanulmányait. Bár elmagyarosodott izraelita család sarja volt, munkásságának elismeréseként nemességet és bárói címet is kapott.

Az 1880-ban felépült Üllői úti klinika professzora lett, mellette nőtt fel a modern magyar belgyógyászat egyik legjelentősebb alkotóegyüttese, a Korányi-iskola. Sok jeles magyar orvos mellett itt képezte magát egy fiatal román bakteriológus, Victor Babeș is, aki 1887-től bukaresti egyetemi tanár volt, korában a magyar orvosvilágban is a román orvostudomány egyik legnagyobb alakjaként emlegették. Bolyai János matematikus mellett az ő nevét viseli az egykori kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem. Sepsiszentgyörgyön egy utca is őrzi nevét. Korányi Frigyes a névadója a Budapest és Budakeszi település határán elterülő erdős övezetben álló TBC és Pulmonológiai Intézetnek. A Nagykátán született professzor Budapesten hunyt el, síremléke a Kerepesi temetőben van.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy őszig zárva maradnak az iskolák?







eredmények
szavazatok száma 2149
szavazógép
2020-04-14: Emlékezet - :

Kőrösi Csoma Sándor nyomában 3. (Távoli vidékeken)

Erdély, a legendás hírű föld a hét szócikket tartalmazó harmadik rész címe. Ebben a szerző, Galántha Judit ismerteti Erdély történetét azokkal, akik keveset tudnak annak „zord havasairól, kiterjedt erdőségeiről, szelíd lankáiról, vadvirágos mezőiről, gazdag termőföldjeiről, barátságos falvairól, gazdag kereskedő városairól, és vendégszerető népeiről”. Története során sokféle nép lakta, szkíták, rómaiak, hunok, avarok. A honfoglalás után a magyarok fennhatósága alá került.
2020-04-14: Kultúra - :

Farkas Árpád: Együtt

Jódszagú ködbe, bakbűz-világba
önszántamból feküdtem én,
alig-beteg s csak alig-alig árva,
lélekemésztő járvány idején.