Egy friss felmérés szerint az erdélyi magyarok az új típusú koronavírus-járvány pénzügyi és lélektani hatásait viselik a legnehezebben. A koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés első eredményei szerint az erdélyi magyarok körében még nagyon alacsony a járvány egészségügyi hatása, ugyanakkor a mindennapok teljesen átalakultak, a lakosság egy újfajta életformára rendezkedett be.
A válaszadók csupán egy ezreléke nyilatkozta, hogy pozitív lett a koronavírus-tesztje, egy százalék alatti azoknak az aránya, akiknek a családjában, ismeretségi körében volt bizonyítottan koronavírus által okozott megbetegedés vagy haláleset. Megfertőződését a válaszadók kevesebb mint negyede tartja valószínűnek.
A kór elleni védekezést csaknem mindenki fontosnak tartja. A legelterjedtebb védekezési formák a kérdőívben felkínáltak közül a gyakoribb, alaposabb kézmosás, az otthon tartózkodás, a személyes kapcsolatok csökkentése. Ugyanakkor a válaszadók mintegy fele gyakrabban takarít, fertőtlenít, és mintegy egyharmaduk védőfelszerelést használ, ha kimegy a házból. A válaszadók kétharmada alig mozdul ki a lakásából: 13 százalékuk egyáltalán nem jár ki, 53 százalékuk pedig csak a legszükségesebb dolgok miatt hagyja el otthonát. Csupán nyolc százalék azok aránya, akik nagyjából ugyanannyit járnak ki, mint a mozgási korlátozások bevezetése előtt.
Az új helyzetben a két legfontosabb problémát a háztartások bevételeinek a csökkenése és a bezártság érzése, az ebből adódó szorongás és aggodalom jelenti.
Mindkét válasz 27–28 százalékos arányban jelenik meg a kutatásban. A lélektani jellegű problémák legalább egyikét (bezártság érzése, egyedüllét, hasznos időtöltés hiánya, családon belüli feszültségek) a válaszadók mintegy fele említette.
A megkérdezettek 68 százaléka helyesli a kormány járvány elleni intézkedéseit, 53 százalékuk megfelelőnek tarja a kijárást korlátozó intézkedések szintjét, 27 százalékuk további szigorításokat, 16 százalékuk pedig enyhítést látna jónak. A szigorítást a Partiumban élők, a magasan iskolázottak, illetve a bérből élők látnák nagyobb arányban indokoltnak. Az enyhítést a székelyföldiek, az alacsonyabban iskolázottak, a vállalkozók és az önfoglalkoztatók szeretnék átlagon felüli arányban.
A kutatást az Erdélystat.ro statisztikai honlapot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég végezte április 1. és 10. között 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18–80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
