Már háromezer évvel ezelőtt ― Dávid és Salamon király korában ― is foglalkoztak méhészettel Izraelben. A Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei az ország északi részében, a tel-rehovi térségben folytatott ásatások során fedezték fel az eddig ismert legrégebbi, ember által létesített méhészet maradványait.
Sem a Közel-Keleten, sem a régió közelében nem bukkantak eddig a méhészkedés régészeti emlékeire ― számolt be a hároméves feltárás eredményeiről Amihai Mazar, az egyetem archeológusprofesszora kollégáival az Antiquity folyóirat szeptemberi számában ― olvasható az Archaeologica hírportálon. ,,Az ipari méztermelés nyomainak felfedezése teljesen átalakítja ismereteinket a térség gazdaságáról" ― hangsúlyozták a tudósok. A kutatók közül sokan úgy vélik, hogy az ókori izraeliek fügéből és datolyából készítették a mézet. A Bibliában sehol sem említik a méhészkedést mint a méz előállításának módját ― mutatott rá Amihai Mazar. A méhészkedés legkorábbi ismert ábrázolása egy 4500 éves egyiptomi templomi reliefen látható. A szentély falán az egykori művész férfiakat ábrázolt, amint lépes mézet gyűjtenek henger alakú tartályokból. A kaptárok óegyiptomi ábrázolása megegyezik azokkal a méhkasokkal, amelyekre Tel-Rehovban bukkantak. ,,Ilyen kaptárokat használnak egyébként mind a mai napig a Földközi-tenger és a Közel-Kelet hagyományos méztermelői" ― jegyezte meg a leletekkel kapcsolatban Gene Kritsky, a cincinnatti College of Mount St. Joseph entomológusa. Meggyőződése szerint a tel-rehovi lelet azért oly jelentős, mert egy teljes méhészetre bukkantak, ahol minden munkafolyamat végigkövethető.
Az izraeli régészek huszonöt henger alakú kaptárt fedeztek fel: a méhészet az egykori város központjában működött, s magas téglafal vette körül. A 80 centiméter hosszú és 40 centiméter széles agyagkaptárok három sorban helyezkedtek el. A legjobb állapotban fennmaradt kaptár alján egy aprócska nyílás látható, amelyen a méhek közlekedtek, levehető tetejét pedig fogantyúval látták el.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.