Költő, műfordító, újságíró, lapalapító, egyetemi tanár, doktorandusz — október 1-jétől a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár új igazgatója. Szonda Szabolcs fiatal kora ellenére (vagy éppen azért?) gazdag irodalmi és szakmai múltat tudhat maga mögött. Most egy egészen új területen, ám továbbra is a kultúrában és a könyvek vonzáskörében, egy nagyon fontos intézmény vezetőjeként kell megbirkóznia a kihívásokkal. Könyvtár-igazgatói terveiről, elképzeléseiről kérdeztük.
— Milyen ,,mentséget" tudsz felhozni arra, hogy a vizsgáztató bizottság öt jelölt közül téged tartott a legalkalmasabbnak? Milyen programmal indulsz, mi a szándékod?
— A menedzseri pályázatban a könyvtár arculatának és szerepének minél hangsúlyosabb tudatosítását emeltem ki, azt, hogy a könyvtárat ne csak épületként lássák, ahová a klasszikus könyvtári szolgáltatásokért bemegyünk, hanem kultúraközvetítő és -szolgáltató központnak.
— Hogyan valósítható ez meg?
— Gyakoribb koprodukciós rendezvények révén a helyi közművelődési és civil szervezetekkel, akár interkulturális rendezvényekkel is, mert a román oldal és nyilván a szakmai tömörülések felé is fel kellene pörgetni a kapcsolatot. Megmaradnak a jól bevált állandó rendezvények — olvasómaraton, Varázskuckó, tematikus estek, olvasótalálkozók —, ezek megnyilvánulási formáin lehet még dolgozni, meg talán a helyszíneken, mert főleg uborkaszezonban, nyáron, amikor elég nehéz bevonzani a közönséget, jó, ha a könyvtár kilép a falak közül, elmegy oda, ahol a közönség van. A bibliobusz is bevett megoldás kezd lenni. Másrészről a könyvtár honlapját kell felfejleszteni portállá, és ami nagyon fontos, a létező és folyamatosan bővülő elektronikus katalógust elérhetővé tenni kívülről, az interneten. És még számtalan apróság, amely vizuálisan változtat az arculaton, egy hosszabb folyamat részeként, amely valószínűleg nem lesz sziporkázóan látványos, hanem szívós munkát jelent. Általa afelé kell haladnunk, hogy könyvtárunk legyen egyrészt információ-, másrészt kultúraszolgáltató központ. Eddig is vendéglátó jellegű kultúrintézmény volt a megyei könyvtár, tehát csírájában minden újdonságot hordoz.
— Világszerte általános jelenség az olvasók számának csökkenése, ezt hogyan tudja kivédeni a könyvtár?
— A közönségvonzás egyik eszköze a személyes kapcsolatteremtés. Az olvasómaratonnál is lehet újítást belopni, érdemes lenne nem szokványos helyszínen tartani, szabadtéren például. Azt kell elérnünk, hogy a közösség, amelyért létezik ez az intézmény, úgy gondoljon rá, mint eleven központra, ahová nem csak könyvet kölcsönözni vagy olvasgatni érdemes betérni.
— A klasszikus könyvtári szolgáltatásokon kívül mit kínálhat még a könyvtár?
— Dokumentációs és információszolgáltatási tevékenységekre gondolok többek közt, ha valaki például törvényes rendelkezésekre kíváncsi, legyen egy munkatárs, aki kikeresi, szintézisbe foglalja, akár értelmezi is a kért anyagot, térítés ellenében.
— Az új kor kihívása, a hangos könyv?
— Van multimédiás anyaga a könyvtárnak, de nem áll eléggé a figyelem előterében. A hangos könyv megjelenítésére is akkor lesz lehetőségünk, ha pályázatok révén olyan felszereléseket tudunk üzembe állítani, amelyek e multimédiás rész jelentőségét ki tudnák emelni.
— Állagában az épületet nagyon jó ütemben sikerült feljavítani az elmúlt évek során, viszont a könyvtár állandó gondja a hely. Az intézmény fenntartója a megyei tanács, annak elnöke, Tamás Sándor felvetette egy új könyvtár építésének lehetőségét.
— Mivel a székhely műemlék épület, jelentősebb belső átalakításról nem lehet szó. Funkcionális megoldást kell találni előbb-utóbb, mert nagy mennyiségű könyvvel rendelkezünk, ahhoz pedig, hogy könnyen kezelhetőek és elérhetőek legyenek ezek az állományok, a tárolásnak is megfelelőnek kell lennie. Alapvetően két megoldásról lehet szó: új székházat építeni, lehetőleg központi helyen — ez a legköltségesebb, nagy előnye, hogy az épület a létező állomány által támasztott igényekre válaszolva készülne el. A második: sok helyen alkalmazzák európai nagyvárosokban is, ahol szintén régi épületekben működött a könyvtár, lényege abban áll, hogy a régi székhelyhez korszerű oldalszárnyat építettek, fém és üveg kombinációjából, amelyben a természetes fényt kihasználva lehet működtetni olvasótermet, kávéházat, mert nagyon fontosak a kiegészítő részlegek, ahol megpihenhet az olvasó. Szóba kerültek a kihelyezett raktárak is, mert ezek tehermentesítenék egy kicsit a könyvtárat. Közös nevezője mindennek az, hogy többféle szolgáltatást tudjunk kínálni, mely több érdeklődőt ide vonzana. Rengeteg dolog lehet érdekesebb, mint a könyvtárlátogatás, ezért gondolom azt, hogy mindig résen kell lennünk, követve a változó igényeket. Mindenekelőtt azt kell megnéznünk, kik járnak a könyvtárba, milyen érdeklődésűek, mert bármit tervezünk, bármilyen tevékenységet folytatnánk, a létező igényekhez kell igazodnunk — azokat befolyásolva is lehetőleg. A lényeg az egyensúly megőrzése: ami bevált, azt megtartva, arra építve, realista szemlélet mentén bővíteni a tevékenységet.
Igazgatóváltás
Harmincnégy évi könyvtárigazgatói tevékenységéért mondott köszönetet Kiss Jenőnek a megyei tanács elnöke a legutóbbi testületi ülésen. Tamás Sándor hangsúlyozta, ez idő alatt a megyei könyvtár nem csak könyvek tárhelye, hanem igazi szellemi központ, művészeti találkozóhely volt. Végül ajándékot nyújtott át a nyugalmazott igazgatónak — könyvet a könyves embernek, Háromszék vármegye emlékkönyvét. Ezt követően a közgyűlés elfogadta az új igazgató kinevezéséről szóló határozatot. (sz.)