Nagyobb nyugdíjat szavaztak meg maguknak a parlamenti képviselők. A nyugdíjemelésről a felső- és az alsóház tagjai szűk körben, majdhogynem titokban határoztak, és a megtámadhatatlan döntés már érvénybe is lépett: a hét elején megjelent a Hivatalos Közlönyben. A döntés következtében minden parlamenti képviselőnek jövendőbeli, már emelés nélkül is két-háromezer lejre rúgó nyugdíja három-négyszáz lejjel emelkedett.
A következő mandátumban joguk lesz parlamenti fizetésük mellett nyugdíjat is felvenni, és járandóságukat nem tizenkét éves átlagból, hanem az utolsó havi fizetés alapján számítják ki. Újdonság az is, hogy nemcsak az alapbért, hanem a különböző funkciókból származó pluszbevételeket is beleszámítják az öregkori járandóságba. A legnagyobb nyugdíjemelést a vezetőségi helyet betöltők kapják, ebbe a besorolásba tartozik a honatyák negyede. Az új törvény szerint például Nicolae Văcăroiunak 5230 lejről 7644 lejre ugrik a nyugdíja, Bogdan Olteanu pedig 3139 lej helyett 4586 lejt kap majd öreg napjaiban.
Sztrájkolnak a köztisztviselők
Sztrájkba lép jövő csütörtökön a Sed Lex-hez, a közhivatalnokok szakszervezetéhez tartozó mintegy százezer köztisztviselő — döntötték el tegnap a szakszervezetek. A közhivatalnokok azért tiltakoznak, mert a kormány nem ért egyet fizetésük ötvenszázalékos megemelésével. A köztisztviselők sztrájkja következtében beszüntetik tevékenységüket a kincstárak, a nyugdíjpénztárak és a polgármesteri hivatalok. A köztisztviselők sztrájkjukkal a közelgő parlamenti választásokat is bojkottálnák. A Sed Lex az állami költségvetésben rendszeresített állással rendelkező köztisztviselőket: a környezettel, munkafelügyelettel, pénzüggyel, vámmal kapcsolatos munkakörökben dolgozó, valamint az önkormányzatokban, megyei tanácsokban, prefektúrákon állást betöltő és a szociális munka terén tevékenykedő köztisztviselőket tömöríti.
Hiányos együttműködés
Bár hagyománya van a román—magyar együttes kormányüléseknek, nem sikerült kialakítani stratégiai partnerséget a két ország között —véli Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kifejtette, az energetika és a környezetvédelem területén hosszú távú stratégiák kidolgozására lenne szükség Románia és Magyarország között. Markó úgy véli, hogy Románia és Magyarország között speciális kapcsolatnak kell lennie a geopolitikai okok miatt, de amiatt is, hogy 1,5 millió magyar él Erdélyben. Markó kifejtette még, a negyedik, október 21-én Magyarországon sorra kerülő együttes kormányülésen az infrastruktúra, a környezetvédelem, kultúra és oktatás terén való együttműködésről hoznak döntéseket.
Árvízveszély
Ma este kilenctől sárga jelzést kap Erdély több megyéje, köztük Brassó, Máramaros, Szeben, Kovászna és Hargita. A figyelmeztetés hétfőn délig érvényes. Az egy négyzetméterre eső csapadék mennyisége helyenként meghaladja az 50—60 litert.