Az Orban-kormány által tegnap elfogadott törvénytervezet szerint továbbra sem nyithatnának ki a vendégeket helyben kiszolgáló vendéglátóhelyek, a közszállítási járműveken, munkahelyen és minden zárt térben kötelező lenne a védőmaszk viselése – ismertette a törvénytervezet előírásait a miniszterelnöki kancellária vezetője. Ionel Dancă a kormányülés utáni sajtótájékoztatón elmondta: a törvénytervezet továbbra is lehetővé tenné, hogy a hatóságok befagyasszák egyes gyógyszerek és egészségügyi eszközök árát, és versenyvizsga nélkül alkalmazzanak meghatározott idejű munkaszerződéssel a közintézményekben olyan munkaerőt, amely a koronavírus-járvány leküzdéséhez szükséges.

A miniszterelnöki kancellária vezetője rámutatott, a vészhelyzet ideje alatt is felfüggeszthető a kereskedelmi központokban működő cégek tevékenysége. Az intézkedés alól kivételt képezhetnek az elektromos és elektronikai cikkek forgalmazásával foglalkozó cégek, amennyiben vállalják a termékek házhoz szállítását; a kereskedelmi központban működő azon vállalkozások, amelyek közvetlen külső bejárattal rendelkeznek; ezek mellett „a szépségszalonok, ruhamosodák, fogászati rendelők, szemüvegkészítők és egyebek”.

Az ötven főnél több alkalmazottat foglalkoztató közintézményeknek és állami vállalatoknak több időpontot kell megszabniuk a munkaidő elkezdésére és befejezésére, és a vészhelyzet ideje alatt s az azt követő 90 napon érvényben maradnak a kollektív munkaszerződések. A jogszabálytervezet felhatalmazza ugyanakkor a hatóságokat, hogy korlátozásokat vezessenek be a légi, vízi, közúti és vasúti szállítást illetően, az országos vészhelyzeti bizottság határozataival összhangban.

Az iskolák az országos vizsgákat az oktatási, illetve az egészségügyi miniszter közös rendelete és az országos vészhelyzeti bizottság határozata alapján szervezhetik meg. Dancă hangsúlyozta, a közoktatásban továbbra is online folyik a tanítás, „azokban az esetekben pedig, amikor erre nincs mód, a hatóságoknak kötelességük biztosítani a szükséges felszereléseket azon tanulók számára, akiknek nincs hozzáférésük a technológiához”.

Az edzőtáborok, edzések és sportversenyek szervezését a sport-, valamint az egészségügyi miniszter közös rendeletével szabályoznák az országos vészhelyzeti bizottság határozatai alapján.

A múzeumok, könyvtárak, mozik, filmstúdiók és más kulturális intézmények tevékenységének feltételeit szintén a szakminiszter és az egészségügyi miniszter közös rendeletében szabnák meg az országos vészhelyzeti bizottság határozatainak figyelembevételével – áll még a kormány által elfogadott törvénytervezetben.

Dancă megerősítette, hogy május 15-én vészhelyzet váltja fel a szükségállapotot, a hatóságoknak pedig szükségük van erre a törvényes felhatalmazásra ahhoz, hogy meghozhassák az állampolgárok életének és egészségének megvédéséhez szükséges intézkedéseket. Hozzátette: miután a múlt héten elbukott az alkotmánybíróságon az a rendelet, amelynek alapján eddig bírságolták a kijárási korlátozások ellen vétőket, a kormány a büntetések kiszabásának jogalapját is tisztázná ebben a törvényben.

Klaus Iohannis államfő már múlt hétfőn bejelentette, hogy nem ad ki újabb rendeletet a szükségállapot meghosszabbításáról, és május 15-től a – belügyminiszter által vezetett – járványügyi országos operatív törzs vészhelyzetet jelent be a miniszterelnök jóváhagyásával.

A 2004-ben kiadott 21-es kormányrendelet által szabályozott vészhelyzet is lehetővé teszi, hogy a járvány terjedésének megfékezése érdekében korlátozzák a gyülekezési és mozgásszabadságot, de erről már nem adhat ki katonai rendeletet a belügyminiszter, ahogyan tette eddig a rendkívüli állapot idején. Az alkotmány egyértelműen leszögezi, hogy „egyes jogok és szabadságok gyakorlása kizárólag törvénnyel korlátozható”. A vészhelyzetben így már csak akkor korlátozhatja a kisebbségi jobbközép kormány az állampolgári jogokat, ha erre a baloldali többségű parlament törvényi felhatalmazást ad neki.

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) frakcióvezetője tegnap éles támadást intézett a kormány ellen, amiért nem terjesztette be idejében a vészhelyzet intézkedéscsomagjáról szóló törvénytervezetét. Robert Simonis kijelentette: ha sikerül is a parlament mindkét házában péntekig megszavazni a kormány törvénytervezetét, akkor sem fog az május 15-ig hatályba lépni, hiszen kihirdetése előtt az alkotmányossági normakontrollra is időt kell hagyni, a törvény csak három nappal a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után lép életbe. Az ellenzéki politikus szerint tehát május 14. után joghézag keletkezik a koronavírus-járvány elleni hatósági intézkedések terén, és „mindenki azt tehet, amit akar”. Az SZDP frakcióvezetője szerint a kormányt terheli a felelősség, ha emiatt újabb fertőzési hullám kezdődik az országban.