Az „alternatív küszöb” azt jelenti, hogy nem csupán azok a politikai alakulatok küldhetnek képviselőket a román parlamentbe, amelyek elérik az 5 százalékos küszöböt, hanem azok is, amelyek legalább négy megyében 20 százalékon teljesítettek. Ennek a feltételnek a választási törvénybe való beépítésével kívánta az RMDSZ bebiztosítani a 2000-es évek után bukaresti jelenlétét arra az esetre, ha romló népszerűségi mutatói és a kedvezőtlen magyar demográfiai folyamatok miatt esetleg már nem tudná elérni a választási kampányok során oly sokszor hangoztatott 5 százalékos eredményt.

Az EMSZ szerint a NMP törvénytervezete „elsősorban nem a bukaresti képviselettel rendelkező erdélyi magyar párt ellen irányul, hanem teljes közösségünk ellen, hiszen nem titkolt célja végérvényesen felszámolni a magyar jelenlétet a bukaresti törvényhozásban”. Az EMSZ valószínűnek tartja, hogy a törvénytervezet az SZDP és az RMDSZ parlamenti többségének köszönhetően nem fog átmenni, de ha mégis, „úgy előfordulhat, hogy a közelgő parlamenti választások alkalmával az 5 százalék alatt teljesítő RMDSZ kiesik a parlamentből.

Azt a felvidéki magyar közösség példájából is megtanulhattuk már, hogy egyetlen nemzetközi fórum sem hullajt könnyeket akkor, amikor a magyar közösség képviselet nélkül marad egy-egy trianoni utódállam parlamentjében, így ebben az esetben is csak magunkra számíthatunk. Ugyanakkor az egymást követő súlyos, magyarellenes támadásokból egyértelműen kiolvasható, hogy a bukaresti főhatalom felrúgta azt a két és fél évtizede fennálló román–magyar megállapodást, melyre azért volt szükség, hogy a nemzetközi fórumokon újra és újra elmondhassák az egyértelmű hazugságot: Romániában a nemzeti kisebbségek helyzetét példás módon megoldották.

Látnunk kell: mára a román euroatlanti integrációs folyamat gyakorlatilag lezárult. Románia az Európai Unión belüli céljait döntő mértékben elérte. A NATO-ban kiemelt helyet kapott, s egyre világosabb, hogy Bukarest megkötötte különalkuit az Európai Egyesült Államok létrehozásában érdekelt erőkkel. Ezzel – ahogy a történelem során oly sokszor – Románia gyakorlatilag ismét hátba szúrta saját szomszédjait, és szembe megy a visegrádi országok érdekeivel. Jól látható: az elmúlt száz évben a román nemzetállami célok nem változtak, s Bukarest azon az úton maradt, amely az egynyelvű, egynemzetiségű és egyvallású államhoz vezet, melyben nincs szükség a magyar jelenlétre”, olvasható a Csomortányi István és Mezei János társelnökök által jegyzett közleményben.