Dmitro Kuleba emlékeztetett: a Velencei Bizottság egyebek mellett javasolta a törvény által előírt új rendszer bevezetésének tekintetében az átmeneti időszak kitolását 2023-ig. A miniszter leszögezte, hogy a jogszabályban foglalt alapelveket Kijev nem hajlandó megváltoztatni. Kuleba felhívta a figyelmet arra: Magyarország soha, sem hivatalosan, sem informális tárgyalásokon, sem nyilatkozatokban nem kifogásolta azt, hogy a magyar nemzetiségű ukrán állampolgároknak beszélniük kell az államnyelvet, azaz az ukránt. Felszólított ugyanakkor arra, hogy a kárpátaljai vitás kérdéseket ne mossák össze Ukrajnában a szeparatizmusssal, mert teljesen másról van szó, ugyanis – mint rámutatott – a Krím félszigeten és a Donyec-medencében Oroszország hajtott végre agressziót Ukrajnával szemben.

Szijjártó Péter Facebook-oldalán azt írta: Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter legutóbbi budapesti látogatásakor korrekt tárgyalást folytattak, baráti hangnemben. Akkor is elmondta neki, hogy csak abban az esetben vonják vissza a miniszteri szintű NATO–Ukrajna üléseket érintő vétót, ha a Kárpátalján élő magyarok visszakapják anyanyelvi oktatáshoz fűződő, korábban elvett jogaikat. „A párbeszédre természetesen továbbra is készen állunk, várjuk a gazdasági, oktatási és kisebbségi vegyes bizottságok üléseit, és reméljük, hogy közösen megoldásokat találunk a fennálló vitás kérdésekre” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Mint ismert, a magyar–ukrán viszony a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény, különösen az abban lévő nyelvi cikkely miatt romlott meg. Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azt kifogásolják, hogy a jogszabály, valamint az ahhoz kapcsolódóan azóta szintén elfogadott, a középfokú oktatásról szóló törvény a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a fokozatos áttérést egyre több tanórában az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait. Budapest az oktatási törvény elfogadása óta blokkolja az Ukrajna–NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait.