Hasan Sert, az Extra Energie vállalat vezérigazgatója néhány hónappal ezelőtt járt először Baróton, de akkori tervét — cemetgyárat szeretett volna telepíteni — a civilek egyöntetű ellenzése miatt elvetette. Az erdővidéki tapogatózás azonban nem volt eredménytelen: a török üzletember figyelmét felkeltette az önkormányzat tulajdonában levő technikatelepi tízhektáros, ipari park számára fenntartott terület, ezért tanulmányútra Isztambulba hívta a választottakat.

Nagy István polgármester elmondása szerint amennyiben sikerül a török vállalkozóval egyezségre jutniuk és olyan társulási szerződést kötniük, amelyben a város többségi tulajdonnal rendelkezik, Barót komoly előnyhöz juthatna a megye más vidékeihez képest. ,,Munkahelyi kötelességemnek tekintem azt is, hogy olyan feltételeket teremtsek, amelyeket a befektetők vonzónak találnak; ezért ragaszkodtam ahhoz, hogy területet szerezzünk a városnak, hiszen a vállalatok vonzásának egyik legjobb módja az, ha rendelkezünk olyan parcellával, amelyen ipari parkot hozhatunk létre. A török üzletember megjelenésével számunkra ez hamarosan kézzelfoghatóvá is válhatna" — nyilatkozta. Kérdésünkre: nem félő-e, hogy az ipari park felépítését követően az Extra Energie mégis cementgyár létesítése mellett dönt, a baróti elöljáró elmondta: nem kizárt, hogy valamilyen hátsó szándék is meghúzódhat a több tízmillió eurós befektetés hátterében, de egyrészt a jó szándékot kell feltételezni, másrészt semmilyen vállalkozást nem tud megakadályozni, mely a törvényes feltételeknek eleget tesz. ,,Nem tudom, hogy akarnak-e majd néhány év múlva a törökök cementgyárat, de azt tudom, hogy Erdővidéknek, sőt, az egész megyének meg kellene nyílnia a vállalkozók előtt. Nem tarthatjuk zárva kapuinkat, mert ezáltal csak veszíthetünk" — érvelt Nagy.

A Magyar Polgári Párt frakcióvezetője, Csiki Béla, bár bizonyos fenntartásokkal, de támogatja az ipari park megvalósítását. ,,Az ipari parkra szükségünk van, de csak akkor, ha a társulási szerződésben foglaltak minden esetben nekünk kedveznek. Ezt azért kell így leszögeznem, mert az elmúlt években Baróton már nyíltak török tőkével működő cégek, de abból nem sok köszönet származott. Persze, nem minden török egyforma, de azért véleményem az, hogy ha lehetne, ne keleti, hanem nyugati befektetővel kellene társulnunk. Mindezek ellenére azt mondom, most el kell mennünk Törökországba, lássuk konkrétan, mit is ajánlanak. Barót egyetlen megoldást sem utasíthat el anélkül, hogy komolyan ne vizsgálódna."