A VÁLSÁG ÉS A KISEMBER. A pénzügyi világválság eredményeként Románia lakossága októbertől sokkal rosszabbul él, mint korábban. Egy háromtagú fiatal családnak a Gândul számításai szerint 200 új lejjel kell többet költenie, mint egy hónappal korábban. Ha törleszti a lakásra felvett kölcsönt, az autórészletét, kifizeti a telefont és a közköltségeket, melyeket az euró árfolyam-alakulásának függvényében számítanak ki, rájön, hogy jócskán megugrottak a költségei. Ezt tetézi, hogy az előrejelzések szerint 5—6 százalékkal drágulhat a kenyér, 7—10 százalékkal a zöldség, a gyümölcs, 15—20 százalékkal a hústermék.
EGYESEK JÓL KERESNEK. Két napja a román hírtelevíziók a meghökkentően magas nyugdíjak és fizetések tulajdonosait mutatják be. Eme adatok sorjáztatásakor derült ki, hogy a hatalmasra duzzasztott kormányapparátus, a megszámlálhatatlan ügynökség és hivatal töméntelen munkatársa a hétköznapi ember szavát elakasztó havibért kap. A sokat vitatott Proprietatea Alap igazgatója például — egy Lulache nevű hölgy — annak dacára, hogy fél kezén megszámlálhatja, hány, kommunista rezsim által kirabolt embert kártalanított, havonta 17 000 eurót keres, de a Romsilva igazgatója sem panaszkodhat, áldásos erdőpusztító tevékenységét 10 000 euróval jutalmazzák, az Állami Vagyonalap elnöke, az egykori hadügyminiszter, Athanasiu 25 000 euróért robotol, s árusítja ki a még megmaradt állami vagyont. A nem államosított Electrica vezérigazgatói sem kapnak 20 000 lejnél kevesebbet, és hasonló összegre — ha nem magasabbra — saccolják az államvasutak, a gázvállalat vezetőinek fizetését is.
NYUGDÍJBÁRÓK. Meghökkentő nyugdíjak nyomára bukkantak a Realitatea tévé munkatársai: az Aeronautikai Ellenőrzés vezetőjének 30 000 lejes nyugdíjat állapítottak meg, egy volt börtönigazgató 23 000 lejt kap, vagy Pleşiţă, Ceauşescu kémfőnöke 6000 lejt. A bírák, alkotmánybírók sem jártak rosszul, 12 000—18 000 lejes nyugdíjból ,,tengetik napjaikat".
ZŰRZAVAR. Romániában nyolc nyugdíjpénztár létezik, s az érvényben lévő nyugdíjtörvényen kívül számtalan kormányrendelet, mely teljesen átláthatatlanná és ellenőrizhetetlenné teszi a nyugdíjak kiszámítását — nyilatkozta a Realitatea tévének az új munkaügyi miniszter. Ezzel magyarázta, hogy némely kiváltságosnak — s számuk az elszabadult központi apparátusban egyre nő — az átlagnyugdíj száznegyvenszerese is jut.
LASSÚ MUNKA. Három évvel ezelőtt, 2005-ben kezdett a román kormány — uniós támogatással és tanácsra — a tömbházlakások hőszigetelésével foglalkozni. Az elmúlt idő alatt a tervbe vett 693 épület helyett mindössze 32-ben sikerült e munkálatokat elvégezni. Néhány közülük épp Sepsiszentgyörgyön található. (Gândul)
JÖVŐTŐL KÖTELEZŐ A LAKÁSBIZTOSÍTÁS. A szenátus után a képviselőház is megszavazta, hogy a tulajdonosoknak évente 10 és 20 euró közötti biztosítási illetéket kell fizetniük. Ezért 10 000 és 20 000 euró közötti összegre biztosíthatják be a lakásukat, amit katasztrófa esetén kapnak meg a biztosítótól. A kártérítésben nem részesülnek azok, akik engedély nélkül hajtottak végre módosításokat lakásaikban, meggyengítve annak szerkezetét. A kötelező lakásbiztosítást megtagadókra 500 és 1000 lej közötti bírságot szabhatnak ki a hatóságok. A szociális segélyben részesülők számára nem kötelező érvényű a jogszabály. Jelenleg a lakásoknak csak körülbelül 14 százalékát biztosították be. (Adevărul)