Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország és az egész magyar nemzet joggal lehet hálás a bencéseknek, akik még a legnehezebb időkben is hitet adtak a magyar nemzetnek. Iskoláik a legmagasabb szintű tudást adják a magyar fiataloknak, és hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar nemzet a világ sikeres és versenyképes nemzetei közé tartozzon – mondta. A miniszter, aki maga is bencés diák volt, kiemelte: Szent Benedek örökségére az elmúlt ezer esztendőben is bátran támaszkodhatott a nemzet. Tihanyt azért is különleges helynek nevezte, mert az apátság alapítólevele a magyar nyelv legrégebbi eredeti formában megmaradt szórványemléke.

Mihályi Norbert Jeromos perjel, a tihanyi apátság elöljárója köszöntőjében úgy fogalmazott: „a Balatonnak lelke van”, a környezet, az emberi lelket felemelő és nemesítő keresztény hit és kultúra ma is „kézzel fogható”. Elmondta: az állandó kiállítás különleges tárgya egy kőtábla, amely az 1950-ben államosított, a szerzetesektől erőszakkal elvett, évtizedekig csupán múzeumként működő tihanyi apátság főhomlokzatán állt. Ez a tábla emlékeztet arra, hogy a keresztényektől, szerzetesektől, az ország építésében részt vevő tanító rendtől egy-egy romboló ideológia időnként elveheti akár az otthonukat is, de Istentől kapott küldetésüket, örökségüket, elődeik emlékét, a lendületüket senki sem veheti el – tette hozzá.

A Tihanyi Bencés Apátság egy tíztagú konzorcium részeként nyert támogatást a Balaton-felvidék világörökség-várományosi helyszín turisztikai fejlesztésére. Az európai uniós és kormányzati forrásból megvalósuló 225 millió forintos projekt része az apátsági pince teljes felújítása, ahol a modern turisztikai trendeknek megfelelő kiállítás készült Lélek a vizek felett – Múlt és jelen találkozása a tihanyi apátságban címmel. A kiállítás új nézőpontból mutatja be az apátság csaknem ezeréves történetét.