A szenátus jogi bizottsága tegnapra virradó éjszaka törölte a javak karanténba vételére vonatkozó cikkelyt a karanténtörvényből, és részletes szabályzatot dolgozott ki a fertőzött személyek elkülönítésére vonatkozóan. Az éjjel fél kettőig tartó vitát egy hatórás technikai megbeszélés előzte meg, amelyen részt vett Nelu Tătaru egészségügyi miniszter is.
A bizottság törölt a jogszabályból minden olyan cikkelyt, mely a fertőzött személy javainak karanténba vételéről szólt, és szerintük az elkülönítést is csak korlátozott időtartamra, diszkriminációmentesen és az azt kiváltó ténybeli helyzettel arányosan lehet elrendelni.
Egy módosító javaslat értelmében az elkülönítést egyrészt a betegség tüneteit mutató betegek, másrészt a tünetmentes hordozók esetében is lehet alkalmazni. A jogász szenátorok javaslata szerint kormányhatározatban kell felsorolni azoknak a fertőző betegségeknek a listáját, amelyek esetében lakhelyi vagy intézményes elkülönítés rendelhető el.
Annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly legyen a fertőző betegség terjedésének megakadályozása és a személyi szabadságjogok tiszteletben tartása között, az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: az elkülönítést csak korlátozott időtartamra, diszkriminációmentesen és az azt kiváltó ténybeli helyzettel arányosan lehet elrendelni; az intézkedésnek az kell legyen a célja, hogy megakadályozza egy járványos betegség terjedését, amely a személy egészségét és a közegészségügyet egyaránt veszélyezteti; az intézkedést korlátozott időtartamra kell meghozni, és csak akkor, ha az a közérdeket szolgálja, és nem okoz egyensúlyvesztést a közegészségügy oltalmazásának feladata és a személyi szabadság tiszteletben tartása között.
Ha a kivizsgálás indokolt, és az érintett személy nem járul hozzá az elkülönítéshez, akkor maximum 48 órára lehet elkülöníteni és kizárólag az orvosi vizsgálatok elvégzése céljából, ha az orvos úgy ítéli meg, hogy állapota közösségi fertőződést vonhat maga után. Szintén kormányhatározatban kell meghatározni azoknak az egészségügyi intézményeknek, illetve ezekhez csatolt alternatív létesítményeknek a listáját, ahol ez az elkülönítés megvalósulhat – olvasható a testület javaslatában.
48 óra elteltével, amennyiben továbbra is fennáll a fertőzésveszély, az orvos javasolja az elkülönítés meghosszabbítását. A lakhelyi elkülönítésre akkor kerülhet sor, ha a más személyek megfertőzésének veszélye alacsony. Amennyiben a fertőzésveszély magas, az illetőt a kormányhatározatban megszabott egészségügyi intézmények valamelyikében kell elkülöníteni.
Abban az esetben, ha az illető személy megtagadja az elkülönítést, vagy nem tartja be azt, noha korábban beleegyezett, az orvos vagy az ellenőrző hatóság értesíti a megyei közegészségügyi igazgatóságot, amely egyéni jellegű döntésben megerősítheti vagy cáfolhatja az orvos által javasolt elkülönítési intézkedés indokoltságát – javasolja a szenátus jogi bizottsága.
Abban az esetben, amikor a karanténintézkedést vagy elkülönítést egy olyan személy esetében alkalmazzák, akinek a gondozásában kiskorú gyermek vagy felügyeletet igénylő idős személy van, erről értesítik a szociális igazgatóságot, hogy amennyiben szükséges – kizárólag a karantén, illetve az elkülönítés idejére – gondoskodjék az illető személyekről. Az állami felügyelet csak abban az esetben foganatosítható, ha a karanténba helyezett személy nem jelölt ki egy más családtagot vagy rokont, aki az elkülönítés ideje alatt gondoskodik a kiskorúról vagy a rászoruló idős személyről.
A testület javaslatainak végső formája a szenátus elé kerül, amely a plénumban tárgyalja meg a kérdést.
