Papíron Kánaán?

2020. július 22., szerda, Máról holnapra
Nagy D. István

Egy roppant elégedett Klaus Iohannist láthatott tegnap reggel az ország, abból az alkalomból, hogy az államfő Brüsszelből jelenthette, mekkora summa jut Romániának, mennyit tudnak felmarkolni egyrészt a soron következő uniós költségvetési ciklusban beruházásokra, másrészt a koronavírus-járvány okozta károk elhárítására létrehozott EU-s pénzügyi csomagból.

Kétségkívül szemrevaló summát – közel 80 milliárd eurót – sikerült végül kialkudni a maratoni négynapos egyeztetés során az Európai Tanácsban, ennek kapcsán helytálló az államfő megállapítása is, hogy ez egy szép eredmény. De ezzel nagyjából le is állhatunk a lelkesedéssel. Az első ok, hogy ez az összeg egyelőre csak papíron létezik, és amint azt megszokhattuk, Románia esetében igencsak hosszú, göröngyös és gyakran zsákutcába torkollik az uniós alapok felhasználásának oly keskeny ösvénye. Emlékezzünk, tizenhárom év alatt az országnak nem sikerült a sereghajtók közül kiverekednie magát, ami a források lehívását, felhasználását illeti.

A második okot maga Iohannis szolgáltatta, azt állítva, hogy az említett összeget az infrastruktúra újjáépítésére, kórházak és iskolák létesítésére, a közszolgáltatások korszerűsítésére használják majd fel, illetve egy részét a gazdaság újraindítására fordítják. Nem kell makrogazdasági szakértőnek lenni, hogy mérföldekről észrevehessük, Iohannisnak sikerült felsorolni szinte minden olyan fejlesztést, amit az elmúlt harminc évben Romániában soha nem sikerült megvalósítani, hiába szerepeltek ezek minden egyes alkalommal halaszthatatlan stratégiai tervként a pártok választási programjaiban. Nehéz felidézni olyan kampányt – legalábbis az elmúlt húsz évből – amely során ne hangzottak volna el a bűvös szavak: infrastruktúra-fejlesztés, egészségügy, oktatás. A voks után azonban politikai színezettől függetlenül csak maszatolás, totojázás zajlott, súlyos hozzá nem értést és hanyagságot mutató lépések sorozata. Az eredmény pedig? Évek óta befejezetlen vagy el sem kezdett autópálya-szakaszok, elméletben létező és működő regionális kórházak, múlt század közepi állapotokban leledző tanintézetek, hogy csak egyet-egyet említsünk minden területről. Mindez megfűszerezve a már hagyományossá vált felelősséghárítással.

Ez alkalommal sem maradt el természetesen az alapígéret, mely szerint minden egészen más lesz, mint amilyen eddig volt. Az államfő magabiztos állítása szerint Ludovic Orban és kormánya január óta a 2021–2027-es uniós költségvetés gyakorlatba ültetési tervének Romániát érintő részén fáradozik, párhuzamosan a gazdaság újraindítását, fellendítését célzó csomag kidolgozásával, amit hamarosan az Európai Bizottságnak is bemutatnak. Igazán derék dolog, hogy a járvány elleni küzdelem közepette erre is jutott idejük, kérdés azonban, hogy e magasztos terveket ugyanazzal a hatékonysággal hajtják-e majd végre, mint amiről az elmúlt hónapokban tanúságot tettek, dzsungelnyi bürokráciával, ellentmondásos rendelkezésekkel, megkésett és pontatlan intézkedésekkel. Amennyiben nem változtatnak a régi rossz játékszabályokon, könnyen előfordulhat, hogy a nagy lendületük egyenesen a falba vezet.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1576
szavazógép
2020-07-22: Belföld - :

Közel nyolcvanmilliárd euró Romániának

Románia közel 80 milliárd euróban fog részesülni az európai alapokból, jelentette be tegnap Klaus Iohannis államelnök, rámutatva, hogy ezt az összeget kórházak, iskolák építésére, az infrastruktúra fejlesztésére, illetve a gazdaság újjáépítésére lehet felhasználni.
2020-07-22: Közélet - Hecser László:

A gazdagító alkotás: Istenke bicskája (Fikciós dokumentumfilm Benedek Elekről)

A Benedek Elek életét feldolgozó, Istenke bicskája című film bemutatóját követően is – a premier időpontja, június 4., nem a véletlen számlájára írandó! – érdemes szólni az alkotásról, hiszen a világhálón továbbra is elérhető. A hol játék-, hol dokumentumfilmre nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy szerethető. A kiváló színészeknek hála ízig-vérig valódi emberként láthatjuk Kisbacon legendás alakját és őt a sírig szerető feleségét, a közbeékelt beszélgetésrészletek és a bemutatott dokumentumok pedig megerősítik: mindaz, amit látunk nem fikció, hanem valóban megtörtént, és úgy igaz. A képsorokon nemcsak a mesemondót, „Elek apót” látjuk, hanem a gyengék mellett kiálló újságírót, a hazafias szellemű politikust, az erdélyi magyar irodalmi közélet szervezőjét is. És nem utolsósorban a családi életével példát mutató férjet és apát.