Bethlen Gábor fejedelmi címere került elő Fogarason

2020. július 23., csütörtök, Történelmünk

Bethlen-címeres faragott követ találtak Fogarason a múlt héten a vár közmunkálatai során. A címerről pár téves információ jelent meg néhány portálon. Mai Történelmünk rovatunkban igyekszünk megvilágítani a témát.

  • A kiásott Bethlen-címer. Fotó: Elena Băjenaru
    A kiásott Bethlen-címer. Fotó: Elena Băjenaru

Az eredeti hírt a várban működő Valer Literat Fogarasföld Múzeuma tette közzé Facebook-oldalán. Ezt vették át más publikációk, kiegészítve többé-kevésbé (sajnos, inkább kevésbé) helytálló meglátásokkal. Az eredeti hír úgy szól, hogy Bethlen Gábor fejedelem 100×70 centiméteres címerkövét találták meg.

Tény, hogy a kastély és várfal közötti részen Adrian Ioniță régész felügyelete mellett csatornázási munkák folynak. A kotrógép kupája a kastély Tomori-tornya és a várfal Báthori-, újabban Doboló-bástyája közötti részen, mintegy két méter mélységben ütközött a kőbe, melyet óvatosan kiástak.

A közzétett képen jól látszik, hogy nem teljes címerműről van szó, hanem csak darabjáról. Ovális kő lehetett, melynek kis­átmérője egy méter. Az eredeti címermű kettétörhetett, de az is lehetséges, hogy két részből faragták ki. A felső rész maradt meg, a heraldikai elemek fellelhető töredékeiből azonban szakszerűen rekonstruálható a teljes faragvány. Az ovális kő közepét három címerpajzs foglalja el. Az egyenesen álló felsőben két szembenéző, nyakukon átnyilazott hattyú látható: az iktári Bethlen család címere. Alatta két, kifelé dőlt pajzs igen kicsiny részlete látszik, ami azonban analógiák alapján rekonstruálható. Az elsőben a pajzstalpból növekvő, kiterjesztett szárnyú sas, a hátsóban nap és növekvő holdsarló (az égitestek láthatóak) alatt hét bástya volt. Ezek az erdélyi rendek jelképei: a növekvő sas az erdélyi vármegyéké, az égitestek párosa a székelyeké, a hét bástya a szász rendi nemzeté. A három pajzs köré sárkánykígyó tekeredik, ez a Zsigmond király által 1408-ban alapított Sárkány-rend jelképe. A két alsó pajzson egy-egy pajzstartó, szembenéző oroszlán áll, felnyújtott bal, illetve jobb manccsal a koronát, leeresztett jobb, illetve bal mancsukkal a pajzsot tartva. Az oroszlánok nem részei a kimondott címernek.

Bethlen Gábor fejedelem hasonló címerkompozíciója ritka, de mégis előfordul. Ehhez hasonló Erdély fejedelmének (1613–1629) egy korabeli lovas ábrázolásán megjelenő címerkompozíció. A felső pajzsban ezen a hattyúkat átlövő nyílvessző hiányzik, a napos-holdas-bástyás pajzs előrekerült, mögötte maradt a sasos.

Bethlen Gábor címerkompozíciója lovas portréjáról. Fotó: MNL OL

 

Az oroszlánok teljesen a sárkánykígyón állnak és csupán koronát tartanak, az meg nem zárt, fejedelmi, hanem nyílt levélkorona.

Egy 1619-es talléron a középső pajzsban találunk Bethlen-címerképet, melyet a pajzson belül övez a sárkánykígyó. A doborpajzs két oldalán egy-egy megnyújtott barokk pajzsban láthatók a rendek jelképei, ezúttal az égitesteket egy pajzsban a sassal párosították, elöl, hátul meg a hét bástya látható. Az oroszlánok csupán fejedelmi koronát tartanak. Bethlen Gábor zászlajának címerdísze hasonló a talléron bemutatott jelképhez.

 

Bethlen Gábor 1619-es tallérja

 

Bethlen Gábor jelentős mértékben hozzájárult a fogarasi várkastély bővítéséhez. A várfal meglévő Báthori-bástyáján kívül ő építtette a másik három sarokbástyát is – az egyikben fennmaradt felirat szerint Réthi István udvarbíró gondoskodásával 1625-ben. (Az eredi felirat: CVRANTE PROVIS[ORIS] STE[PHANI] RETHI 1625.)

 

Fejedelmi címer Bethlen Gábor zászlaján

 

A vár védelmére huszárvárat is építtetett, ami mára elpusztult. Bethlen Gábor építkezéseire utal a Báthori Boldizsár által építtetett reneszánsz loggiás déli szárny egyik kő ajtókerete, melynek szemöldökkövébe az iktári Bethlen család címerét faragták.

 

Bethlen-címer egy szemöldökkövön. Fotó: Szekeres Attila

 

Constantin Băjenaru történész, mu­zeológus érdeklődésemre elmondta, ezen a héten a csatornát fektetik le, jövő héten még kutatnak a környéken, a hiányzó címerkődarabot és másokat is keresve. A címeres kövön kívül más tárgyak is felszínre kerültek, többek között egy bolt­íves kőkeret.

Hozzászólások
Szavazás
Ön kire szavaz a vasárnapi parlamenti választásokon?










eredmények
szavazatok száma 289
szavazógép
2020-07-23: Család - :

Gyermekeink

2020-07-23: Történelmünk - :

Az utolsó Árpád-házi uralkodó koronázása (1290. július 23.)

1290. július 23-án koronázták meg III. Andrást (ur. 1290–1301), utolsó Árpád-házi uralkodónkat, Utószülött István herceg egyetlen fiát. A Velencében nevelkedett „utolsó aranyágacska” uralkodását a trónkövetelők és a megnövekedett hatalmú bárók elleni harc töltötte ki, korai halála pedig zűrzavaros állapotot idézett elő Magyarországon.