Baróton a Tortoma Önképző Kör rendezvényén az egyik meghívott, Benedek Huszár János térségfejlesztő menedzser nem kevés malíciával jegyezte meg, hogy az Erdővidéki Múzeumnak gazdag székelykapu-gyűjteménye lehet, hiszen a múzeum helyiségeit is feldarabolt kapufélfákkal fűtik.
Előbb azt hittük, rossz vicc, de utóbb kiderült, hogy a hír igaz. Egy Vargyasról származó székely gyalogkapu — jobbágykapu — tűzre került. A barbár történetet Demeter László muzeológus adta elő: a polgármesteri hivataltól segítséget kértek, küldenének át a múzeumhoz egy alkalmas férfit láncfűrésszel, hogy az udvaron lévő hulladék fát darabolná fel. Utólag derült ki, hogy amíg a muzeológusok benn az épületben egy kiállítás anyagát rendezték, megérkezett a láncfűrészes férfi, s amire észrevették volna, hogy kínjában a láncfűrész is sír, arra feldarabolta a múzeumi kiállítási tárgynak szánt százesztendős kapualkatrészeket. A pusztítást látván a múzeum embereit a rosszullét környékezte, de már tehetetlenek voltak. Részben azzal vigasztalták magukat, hogy Vargyason vannak még hasonló gyalogkapuk, s ezek valamelyikét megszerzik az intézmény számára.
A baróti kapudarabolás egyéb jelenségek és tanulságok megfogalmazására is alkalmas. A lakosság egy része képtelen épített vagy természeti környezete értékeinek felismerésére. Öreg temetői kopjafákat tüzelnek el. Évtizedekkel ezelőtt volt eset rá, hogy a kidőlt és elhagyott sírköveket is ,,újrafelhasználták", sőt, vannak vidékek, ahol ,,újraírják" azokat. E sorok írójához Magyarországról küldtek fotókat, amelyekről leolvasható, hogy a sósmezői mauzóleum kő sírkeresztjeire manapság is új neveket írnak fel.
Erdővidéknél maradva: az említett baróti rendezvényen figyelmeztettek, hogy Bodvaj felé az útépítők szétverték azokat az út menti, vöröses színű kőtömböket, amelyek a kövekre települt mohával a táj természetes ,,díszítményei", s a patakmederből is kiemelték és széttörték azokat a görgetegköveket, amelyek páratlanná és egyedivé tették ezt a völgyet.
Példátlanul groteszk, abszurd drámába illő történet ez, mert a Bodvaj felé vezető út azért épül, hogy a völgy természeti szépségeit a turisztikai forgalomba kapcsolva közkinccsé tegye. Ennek az útnak az újjáépített végpontja — úgy tudom — éppen a Bodvajban lévő, jelentős beruházással felújított huta, amely a köztudatba Bodvaji Vashámor néven került be. Mindennek a teteje, hogy a vasércolvasztó huta tetőnyílása sincs lefedve. Ezen az eső és hó befolyik-beszivárog, és a fagy újra szétfeszegeti majd magát a kőépítményt.
Egy mondatba sűrítve: magunk alatt vágjuk a fát, a talpunk alól szedjük ki a követ, fedél nélkül hagyjuk a rendbe rakott műemléket, s az értékmentő építkezés ürügyén éppen az értékeket pusztítjuk el.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
