Amint az előzetes becslések is jelezték, idén jóval kisebb területen alig negyvenezer tonnával kevesebb burgonyát takarítanak be Háromszéken, mint egy évvel korábban.
A kevesebb mint 15 000 hektár négyötödéről már felszedték a termést, a piac azonban továbbra sem lódult meg.
Ilyen kevés területen csak a kilencvenes évek elején termett Háromszéken a székely kenyér, ami azt is jelzi, hogy a piac jelentősen befolyásolja immár a kultúraopciókat. (Emlékezetes marad a tavalyi piaci csőd, amikor több tízezer tonna eladatlan burgonya maradt a gazdák nyakán.) A több termés ugyanakkor a termőterületek koncentrációjának is köszönhető, hiszen ma már a burgonyatermelők egyharmada tizenöt hektár fölötti területtel rendelkezik, de a minőségi vetőgumó és főként a fejlett technológia is jelentősen hozzájárul az átlaghozam növekedéséhez.
A betakarítási kampány immár a vége felé tart, a tizennégy és fél ezer hektár nyolcvan százalékáról szedték fel a termést, a maradék elsöprő többsége a nagyobb gazdálkodóknál található. Az immár méréseken alapuló, ám továbbra is becsült hozam hektáronként tizenhét tonnára tehető, ami azt jelenti, hogy már mintegy 200 000 tonna termény került az ideiglenes raktárakba. Azért ide, mert a termelők java része már nem a mezőn, hanem a telephelyen vagy az udvarában végzi el a szükséges válogatást. Az idei összhozam tehát várhatóan eléri a 250 000 tonnát, ami alig negyvenezer tonnával lesz kevesebb, mint a tavalyi 289 000 tonna. Tavaly ugyanis a fajlagos hozam nem érte el a 14,6 tonnát.
A piac azonban továbbra is nyomott, ahogy Barabás Géza szakigazgató fogalmazott, ,,50 baniban kopik" az étkezési burgonya, a nagyon szép, csomagolt áruért legtöbb 60 banit adnak. Ennél valamivel magasabb, akár 80 banit is lehet kapni a mosott-csomagolt, a nagy áruházláncokban értékesített áruért, ám ide hazai termelőnek nehéz bejutni.
A statisztika ugyanakkor azt mutatja, hogy enyhén növekvőben a vetőburgonya területe: idén 607 hektáron termett szaporítóanyag, a fajlagos hozam 25 tonnára tehető.
