Augusztus elején járunk, és sajnos beigazolódtak a koronavírussal kapcsolatos borúlátó előrejelzések: a nyaralóidény beindulásával egyre többen fertőződnek meg, ezért többször is meggondolja az ember, hogy hol töltse a nyári szabadságát. A külföldi kiruccanás nagyon sok cécóval jár, a román tengerpart nem tűnik biztonságosnak, így egyre többen próbáljuk felfedezni a közvetlen környezetünk által kínált nyaralási lehetőségeket. Összeállításunkban a rétyi tavat és környékét próbáltuk megvizsgálni a turista szemével.
Kiruccanásunk időpontjául a pénteki napot választottuk, mely délelőtt hétköznap, de délután már hétvégének számít. Látván azt a bizonyos táblát a kapunál, melyen át belép a tó területére, máris nosztalgikus hangulatba kerül a látogató, mintha időutazásra érkezett volna. A kapun belül is ugyanolyan minden, amilyenre évtizedek óta emlékszünk: sátrak, tűzhelyek a tó partján, kempingasztalok mellett vidám emberek. Élet van, de nincsenek túl sokan, szerencsére sehonnan sem szól a zene. Már a vízben is vannak. Amíg elérünk a tóparti vendéglőig, csak román nyelvű társalgást hallunk. Ez valójában logikusnak tűnik: a kempingezők valószínűleg távolabbról érkeztek, a helyi vendégek nem fognak itt sátorozni. Táblák hirdetik, hogy a tóban tilos a horgászás.
Jó a víz, finom az étel
A vendéglőnél és a tóhoz vezető homokos lejárónál sincsenek sokan. Csendesek az emberek. A vízhez közel cuccolunk le, közben próbáljuk kifürkészni, hogy kik a szomszédaink. Csupán egy helyről hallunk magyar szót. A vízben az első személy, akivel találkozunk, a megyei fogyasztóvédelmi hivatal egykori vezetője, aki magyarellenes megnyilvánulásairól vált hírhedtté környékünkön. Láthatóan jól érzi magát. A víz ugyanis nagyszerű: ritka meleg és viszonylag tiszta is, halrajok nyüzsögnek a szélében. Sokan vannak a tóban, de meglepően jól viselkedik mindenki, nincs visítás, spriccelés, ruhástul fürdőzés, ami sajnos nem ritka nálunkfelé a felügyelet nélküli vizes szórakozóhelyeken.
Ahogy telt az idő, egyre több magyar látogató érkezett, többnyire helyiek, délutánra megfordult a fürdőzők aránya. Sok volt a gyerek, így a hangulat is egyre élénkebbé vált a vízben és a parti játszótéren is, melynek vascsövekből összeállított hintái, magas fémcsúszdái valamikor negyven évvel ezelőtt készülhettek. A pingpongasztalok betonlapjait rég rücskösre rágta az idő, a sportpályát benőtte a fű. A málladozó vakolatú, büdös mellékhelyiségekről, az egykori tusolófülkék torzóiról jobb nem beszélni. Érdekes, hogy ez nem zavarja a fogyasztóvédelem egykori élharcosát.
A bárt és a vendéglőt is kipróbáltuk, nem csalódtunk. Gyors volt a kiszolgálás, finom és olcsó az ebéd. Paszulyleves, valamint roston sült disznóhús és szalmapityóka volt a napi menü, húsz lejbe került. Két csokis palacsintáért 12 lejt, a kávéért, szénsavmentes ásványvízért 4-et, egy átlagos sörért 6 lejt fizettünk. Csak azt nem tartjuk helyénvalónak, hogy a kiszolgáló lányok nem beszéltek magyarul. Amíg ott üldögéltünk, román nyelvű kereskedelmi rádió zenei válogatását hallgattuk.
Senkiföldje
A múlt héten, egy borús délelőttön a szabadidőközpont vezetőjével is beszélgettünk. Simon Mária lapunknak elmondta, hogy a járvány miatt csak a teraszok működnek, szálláshelyet sem lehet foglalni náluk az idén. Egy-két hálóvendégért nem éri meg bevezetni a vírus miatt szükséges rengeteg pluszintézkedést. Mint meséli, 2015-ig nagyon jól működött a létesítmény, azóta egyre rosszabb a helyzet. Inkább szentgyörgyi, kovásznai vendégeik vannak, a hétvégeken brassóiak is járnak ide. Sátorozók messzebbről is érkeznek. Idén a megyei tanács telekkönyveztette a tavat, de a környező területek helyzete még kérdéses. A tulajdonosok nem fektetnek be, ő mint bérlő, nem mer beruházni, nincs is joga hozzá. Az a rész például, ahol a játszótér és a vécé van, nem tartozik az általuk bérelt területhez. A közegészségügyi igazgatóság havonta elemzi a tó vizét, az eredmény elérhető a hatóság honlapján. Fürdőzésre alkalmas a víz, de ez csak saját felelősségre történhet, mert nincs vízimentős felügyelet.
A létesítmény a Federalcoop tulajdona, Simon Mária 2010 óta bérli. Ezen a nyáron az átlagnál is kevesebben látogatták őket, csak hétvégén szoktak többen kijárni, de a vendégek egy része még a sörét is otthonról hozza. Korábban nagyobb bulikra, táborokra, csoportos eseményekre is kibérelték a helyiséget, de ebben az évben még senki sem érdeklődött ez iránt. Ha nem lenne más pénzforrásuk, elég reménytelen lenne a helyzet – jegyzi meg. Valójában csak kedvtelésből működteti ezt a létesítményt, korábban húsz évig a sugásfürdői vendéglőben dolgozott. Ha sikerülne megvásárolniuk a helyet, befektetnének, így csak toldanak-foldanak. És próbálnak vigyázni a tisztaságra a kemping területén is, melyet valójában nem bérelnek. De néha rengeteg szemetet hagynak a vendégek, amit kénytelenek összeszedni...
A közeli vendéglők
A tó felé vezető kapunál az országút mindkét oldalán van egy-egy vendéglő: a bejárat mellett az Aranyhal, szemben a Pálma. Vezetőikkel is beszélgettünk az idei szezonról. Mint arról beszámoltak, nekik többnyire átutazó vendégeik vannak, de az ő forgalmukat is az időjárás határozza meg leginkább. Baczoni Beáta, az Aranyhal tulajdonosa szerint az idei szezon nagyon gyenge, a vírushelyzet és az idő sem kedvez nekik. Mint mondta, a fürdővendégek ritkán étkeznek nála, a helyiek közül sem látogatják sokan, a visszajáró vendégek jelentik a törzsközönségét. Hangsúlyozta, hogy ők házias ízekkel dolgoznak, s bár nincs túl nagy választék éttermükben, ami van, az mindig friss. A pontyból készült halászlé a specialitásuk, ami 20 lejbe kerül. Keserűen jegyezte meg, hogy idén a rendezvények is elmaradtak, és nemsokára véget ér a szezon. Általában már augusztus végétől át kell térniük arra az időszakra, mely valójában „csak stagnálást, vegetálást jelent” számukra.
Demeter Pálma Emese, a Pálma Panzió tulajdonosa nem panaszkodik az érdeklődésre. Mint mondja, egyre többen kezdték felfedezni őket nemcsak a közeli városokból, hanem Bukarestből, Konstancáról és külföldről is, de sajnos februárban egy kis tűz keletkezett az épület tetején, azután jött a koronavírus miatti szigorítás, ezért úgy döntöttek, hogy idén felújítják a panziót. Így a szállóvendégeket nem tudták fogadni, bár sokkal többen érdeklődtek a szálláshely iránt, mint a korábbi években. Náluk is jóval alacsonyabbak az árak, mint a városi éttermekben, a nagy nyári szórakozóhelyekről nem is beszélve, valószínűleg ezért kezdték látogatni őket a bukaresti turisták. És azért is, mert sokat áldoznak a kiszolgálásra, próbálnak mindenkinek a kedvében járni. Az épület mögött egy rendkívül hangulatos kis udvar és terasz várja a látogatókat, ahol kempingezni is lehet. Itt szokták felállítani a rendezvénysátrat, de idén erre nem kerülhetett sor. Örülnek, hogy fellendült a bicikliturizmus, sokan Brassóból is kibicikliznek idáig. Aránylag olcsó szórakozási lehetőség a Rétyi Nyír a tavakkal együtt, melyek közül kettőben halászni is lehet – jegyzi meg. Kérdésünkre kifejti, hogy nem jelent konkurenciát egymásnak a három közeli étterem, mert nálunk általában ott áll meg a turista, ahol tömeget lát. És minél többfelé elterjed a Rétyi Nyír híre, annál több további vendégre számíthatnak.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
