Ferencz Csaba
Olvasom, hallgatom a walesi herceg üzenetéről szóló beszámolókat, nézem gyönyörű felvételekkel teletűzdelt videóüzenetét, de fülembe csengnek a korábbi biztató, szívhez szóló szavak is: higgyük el, a világ egyik legszebb sarkában lakunk, ahol a természet gazdagságát nem söpörte el az emberi mohóság, élnek még a hagyományok. Így együtt, talán érthető, hogy mennyire összefügg e két elem, hiszen az emberi telhetetlenséget, amellyel környezetét feléli, épp a természet rendjéhez is igazított hagyományok tudják némiképp fékezni.
Kulturális gyökereink tiszteletére és megismerésére szólító gondolataival pedig talán a leginkább tudunk azonosulni. Elhisszük a herceg szavait, mert bőrünkön érezzük a sokáig csodált nyugati civilizáció buldózerhatását, amelynek „földkupacaiban” immár (sajnos) egyre többször megbotlunk idehaza is, látjuk a szinte feltartóztathatatlan változásokat, de érezzük a nyomást is, amellyel épp sajátos hagyományaink, értékeink feladására kényszerítenek.
Értjük tanácsát, hogy mekkora természeti potenciállal rendelkezünk még, s ha mi használjuk azt pihenésre, aktív kikapcsolódásra, akkor megtartó erejét is növeljük, de a tömegturizmus negatív hatásait is tompíthatjuk némiképp.
És hálásak is vagyunk, mert egy olyan ember mondja, akinek szavára az egész világon odafigyelnek, így hatása, meggyőző ereje, de e csodálatos hely megőrzésében nyújtott segítsége aligha mérhető egyszerű emberi léptékkel.
Mégis van hiányérzetünk. Mert az, aki a biodiverzitás és a hagyományok ilyen tiszteletéről tesz tanúbizonyságot, az etnikai és kulturális sokszínűséget mindig valahogy megkerüli. Pedig az is legalább annyira jellemző erre a gyönyörű országra, mint az élőhelyek páratlan gazdagsága, a még (egyre kisebb mértékben) érintetlen erdők varázsa, vagy az ásványvizek páratlan változatossága.
Tudjuk, a diplomáciai szabályok óvatosságra intenek, ám ama joggal sokat dicsért hagyományok része az is, hogy Zalánpatak mai napig megőrizte székely-magyar jellegét. S ha gyökerekről, kötődésről van szó, akkor talán nem Vlad Țepes lenne a legmegfelelőbb lelki kapocs, hanem éppen Rhédey Klaudia.
Vagy csak nekünk lenne ilyen fontos ez létezésünk minden pillanatában?
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
