Végre: a kilencvenes évek elején ötletet, véleményt, kérdést, választ várt egy budapesti székhelyű kulcsintézmény. A felvételen Csoóri Sándor mutogat a sepsiszentgyörgyi közönség felé 1994. február másodikán, aki Sára Sándor és néhány munkatársa társaságában járt nálunk elképzeléseiket ismertetni, véleményt kutatni, hogy bármit, csak közömbösséget ne tapasztaljanak a Duna TV alakulása kapcsán, mely tizenötmillió magyar szellemi hazája szeretne lenni, felelevenítve az otthoni, a szomszédos országokkal folytatott tárgyalások akadozását is.
Az e nap emlékét felidéző képeket a nemrégiben megjelent, Pintér Judit szerkesztette Sára Sándor-emlékalbum, a Magyar Művészeti Akadémia négyszáz oldalas kiadványa kerestette elő, mely emlékeztet a városunkban tett látogatásra is, néhány képet is közölve rólunk. A rendezőt, operatőrt, fotóst bemutató fejezetek mellett kétszáz fénykép eleveníti fel személyiségét, művészetét. Tanulmányában Kincses Károly fotótörténész úgy elemzi felvételeit, mint amelyek nem csak a filmes munka kiegészítői, de a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotásai. Olyan szociofotókat, életképeket láthatunk, melyek többsége sem kiállításokon, sem kiadványokban nem jelentek meg eddig.
Visszatérve a februári találkozó filmkockáihoz: a közel ezer érdeklődőtől zsúfolt kultúrházi nagyteremben mindjárt Erőss Péter alakja tűnik fel, minden erejét beleadva szavakba, gesztusokba, egészen a színpad pereméig közeledik, magyarázza, hogy egy kihalóban lévő közösséggel, a moldvai csángósággal is törődjenek többet. Fábián Ernő a nyelvművelő adások fontosságát emeli ki, de rögtön megszólal a féltő pedagógus is, javasolva, hogy nézzünk utána, mivel is foglalkoznak tömegesen Magyarországra távozó fiataljaink, Nemes Levente a kiváló erdélyi versmondókra hívja fel a figyelmet. Egyházi képviselő int erkölcsi eltévelyedéseink fékezésére, hogy erotikát csak mértékkel fogyasszunk, és amellett a trágárság se ömöljön felénk válogatás nélkül. A válasz azonnal a közönség köréből érkezik, hogy mihelyt valakit zavar valami, a készülék át- vagy kikapcsolható. De elhangzott létező európai és egykori magyar, szász, valamint jelenkori működő európai autonómiák bemutatásának igénye is.
S hogy még élesebb közelképben maradjunk: volt még a sepsiszentgyörgyi helyi tévénk, ha időnk engedte, azon is csünghettünk egy ideig, melynek munkatársai hellyel-közzel Duna-tudósítók és riporterek is lettek. Egyre gyakrabban láttuk viszont önmagunkat. S hogy a legeldugottabb falvakba is eljusson a jel, dr. Nagy Lajos nemes gesztussal aznap parabola-antennát adományozott Szacsvának…
Technikai, pénzügyi, adománykérdések is felmerültek, Sára Sándor úgy válaszolt, ha minden kérést megfogadnának, akár Duna2, Duna3-at is megkockáztatna, csakhogy mindez egyelőre a felsoroltak függvénye.
A Háromszék pedig még hetek múlva is visszatér a találkozó részleteire, elmaradt igények közlésével, kommentárokkal, s évekig még naponta vitatták, elemezték környékünkön, mit láttak, mit látnának szívesen a Dunán – amit ma sem kérdő, sem kijelentő formában, sem utcákon, sem tereken nem hallani.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.