Cukorrépa-termesztésHogyan tovább?

2008. október 14., kedd, Gazdakör

Id. Bajcsi Ákost, a botfalusi cukorgyárhoz tartozó cukorrépa-termelők szövetségének alelnökét a Csernátoni Timate Kft. székhelyén kerestük fel, és arról faggattuk, milyen újdonságokat, megszorításokat hozott a hazai cukorrépa-termelőknek Románia EU-tagsága. Az egyesülethez Brassó és Kovászna megye kétezer cukorrépa-termelője tartozik, az elnök Brassó, az alelnök pedig Kovászna megyei.

— A mezőgazdasági termelők számára az uniós tagság a sok jó mellett egész sor nehézséget is hozott, amivel több okból sem értünk egyet. Nem minden esetben van igazunk, rosszulesik a megszorítás, mivel más szokások alakultak ki. Ugyanakkor olyan nehézségek is akadnak, amelyek tőlünk függetlenek, például az EU korlátozni szándékszik a cukorrépából előállított cukormennyiséget, mivel megnyitotta kapuit a nem Európa területéről származó, jóval olcsóbban előállítható nádcukornak. A tervezett reform nekünk, akik nemrég vágtunk bele a cukorrépa-termesztésbe, rosszkor jön, hiszen sikerült gépesíteni, mi is pont olyan mennyiségű és minőségű cukorrépát tudunk termelni, mint a nyugatiak. Azt tapasztalom, hogy nőtt a termelők érdeklődése a cukorrépa iránt, és befektetéseket is végeztek ez irányban, korszerű gépeket vásároltak. A cukorgyár által fizetett összeg csak az önköltségi árat fedezi, a tiszta jövedelem csupán az EU- és az állami támogatás, ami idén 27 euró hektáronként. Ám ez a támogatás 2013-ra megszűnik, addig kaptunk türelmi időt. Nem hiszem, hogy támogatás nélkül versenyképesek leszünk. S ez a cukorgyártást is veszélyezteti.

— Az uniós csatlakozáskor Romá­niában harminchárom cukorgyár termelt, s az előállított mennyiség fedezte a belső szükségleteket. Mára alig pár gyár maradt üzemben.

— Ez így igaz, a romani Agrana osztrák, a ludasi és a nagyváradi, német tulajdonban levő cukorgyár mellett egyetlen a botfalusi, mely a román állam tulajdonában van. Ennyi cukorgyár maradt mára talpon. Ráadásul Ludas és Nagyvárad vidékén a termelők rátértek a jobban jövedelmező gabonatermesztésre. Annyira csökkent a cukorrépa iránti érdeklődés a termelők részéről, hogy a két gyár nem tudja a kvótáját sem megvalósítani, s ha három évig kvótán alul termelnek, elveszítik azt, és kénytelenek lesznek bezárni.

— Hogy állunk a cukorrépa-termesztéssel Háromszéken?

— Egyedül a botfalusi termel kvótán felül. Megyénk idei adagja 185 000 tonna. Közismert, hogy a botfalusi gyár elég jól fizet, csak nem határidőre. Jelenleg is négymilliárd régi lejjel tartozik a termelőknek, amiből a háromszékieknek kétmilliárd-háromszázmillióval maradt adós.

— A nemrég megtartott cukorrépanap alkalmával a botfalusi vezérigazgató azt ígérte, hogy nem lesz több lemaradás, idejében fizetnek.

— Ez valóban elhangzott, csak az a baj, hogy a termelők ennyi késedelem után már nem nagyon adnak hitelt az igazgató úr szavainak. Az emberek befektettek, és szükségük van a pénzre. Kovászna megyében jelenleg mintegy 2400 hektáron termesztenek cukorrépát, ami az előző évhez viszonyítva 400 hektáros növekedést jelent. Az átlag-termés valószínűleg egy kicsit kisebb lesz, mint az előző esztendőben — az augusztusi szárazság nem tett jót a répa fejlődésének —, de a cukortartalma a sokévi átlagnál magasabb, 17—18 százalékos. Azt is tudni kell, hogy a botfalusi talán egész Európában az egyetlen cukorgyár, amely kilóra és nem cukortartalomra veszi át a répát. Ám a gyárnak nincs olyan felszerelése, amellyel minden gazdának külön lehetne mérni a cukortartalmat, ezért egységesen tizenhat százalékkal számolnak. Ezt a szövetség is kénytelen volt elfogadni, bár sokszor értésükre adjuk, hogy módosítani kellene, hiszen létük a termelőktől függ.

— Mit tudtak saját cégüknél megvalósítani?

— Négy éve termelünk cukorrépát, de nagyon megszerettük, majdnem teljesen gépesítettük a technológiát. Sikerült egy optimális vetésforgót kialakítani általa, a búza és burgonya mellett ez a harmadik kultúra a hármas vetésforgóban. Cukorrépából a múlt évben hatvan tonna termett egy hektáron, idén valamivel kevesebb lesz a Csernáton határában lévő százkét hektáron.

— Vidékünkön kik a legjobb cukorrépa-termelők? És itt nem a kistermelőkre gondolok...

— A kézdivásárhelyi Ambrus Antal és Mária tavaly hetven tonna feletti átlagtermést takarított be, és ugyancsak hetven tonna termett dr. Mucsi Mihálynál is. Utána következik a Timate cég hatvan tonnával, de megemlíthetem még a kézdivásárhelyi Becsek Lászlót és a maksai Fazekas Csabát is, valamint az Agro M & P vagy a Nimród Kft.-t, szintén jó terméssel.

— Grimme nevű csodagéppel takarítják be a cukorrépát. Van-e ebből még a megyében, hiszen az ára 350 000 euróra rúg.

— Tavaly még csak nekünk volt ilyen korszerű gépünk, de idén már más termelő is vásárolt a miénkhez hasonló hatsoros répabetakarító kombájnt.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 538
szavazógép
2008-10-13: Sport - x:

Minifoci

Első a King’s
A sepsiszentgyörgyi A-osztályos minifoci-bajnokság 3. fordulójának eredményei: Vital—Deák-Hámor 2—3, Goldim-Shot—Málnás 0—8, Skála—Mikósokk 2—4, Novo—Cora 3—4, Electrica—Bodok 2—9, Bertis—Depo 0—3, Korodi—King’s 2—11.
2008-10-14: Gazdakör - Incze Péter:

Termelői közösségeket támogatnak (Egyesületi élet)

A kormány nemzeti kiegészítő támogatásként (,,minimis segélyként") jelentős pénzösszeggel segíti a zöldség- és gyümölcstermesztőket, valamint a biogazdálkodást folytatókat. A háromszéki termelők gondja mindezzel annyi, hogy feltételként a valamely szakmai csoportosuláshoz való tartozást szabták meg. Ez ideig a megyei zöldség- és gyümölcstermesztők nem hoztak létre szakmai egyesületet vagy termelői csoportot, így nem igényelhetik a támogatást. Pedig a városok közelében termelőknek — például a kilyéni vagy szotyori zöldségesek vagy a Kézdivásárhely, Kovászna kör-nyéki kistermelők, akik közvetlenül a városi piacra termelnek — már régóta gondolkodniuk kellene egy szakmai szervezet létrehozásán.