1153-as számmal a napokban jelent meg a növénytermesztők által már régen várt támogatási kormányhatározat az őszi kultúrák nemzeti kiegészítő támogatásáról (ez utóbbit a kormányhatározat ,,minimis segélynek" nevezi). Ide értendő az őszi búza, repce, őszárpa és egyéb kultúrák. A hektáronkénti támogatás 200 lej, és csak azon gazdák igényelhetik, akik legalább és legfeljebb egy, illetve 120 hektáros őszi kultúrát létesítenek. A támogatást mind a magángazdák, mind a mezőgazdasági cégek igényelhetik.
Feltétel, hogy a kérvényező szerepeljen a kifizetési ügynökség nyilvántartásában. A támogatáshoz szükséges pénzalapot az állami költségvetésből fizetik ki, és erre a célra összesen 235 715 lejt különítettek el a szakminisztérium költségvetéséből. A 200 lejt egy alkalommal fizetik ki. Az igényléskor egy típusnyomtatványt kell kitölteni két példányban, és iktatni a megyei mezőgazdasági igazgatóságon, mellékelve a személyazonossági másolatát (cégek esetén a bejegyzés másolatát), valamint a kifizetési ügynökség által kiállított, területnagyságra vonatkozó bizonylatot. Abban az esetben, ha a mezőgazdász a gázolajra is igényelt már támogatást, nem szükséges még egyszer ez utóbbi bizonylatot beszereznie. A kérvények elfogadásának utolsó határideje november 15-e. A létesített őszi kultúrákat és azok nagyságát a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei ellenőrizik jövő év május 15-ig. Abban az esetben, ha a terepen mért területnagyság nem felel meg az igénylésnek, a jogosulatlanul igényelt összeget a gazdálkodó köteles visszafizetni.
Incze Péter
Fiatal gazdák az EP szakkonferenciáján
A COPA, vagyis a Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága 50., a COGECA, vagyis a Mezőgazdasági Szövet-kezés Általános Bizottsága megalakulásának 49. évfordulója kapcsán tartott konferencián vett részt négy fiatal erdélyi gazda. A szeptember 29.—október 1. között zajló rendezvényen Sepsiszentgyörgyről ifj. Orbán Miklós, Csíkszeredából Haschi András és Benedek Alpár, Nagyváradról pedig Jakab Gyula azon munkálkodott, hogy magyarországi kollégáik példájára minél hamarabb létrejöhessen az erdélyi szakmai-érdekvédelmi szervezet, és a CEJA, vagyis a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának teljes jogú tagjává váljék.
Szervezetbe tömörült alcsíki krumplitermelők
Az érdekvédelmi-kereskedelmi szervezetnek közel ötven gazdatagja van, összesen háromszáz hektáron termesztenek burgonyát, célja a termény nagybani értékesítése. ,,Meg kell tanulnunk betörni a piacra, tudnunk kell tartani az árakat, és nem kell kiszolgáltatnunk magunkat azoknak a viszonteladóknak, akik becsapják a gazdákat" — mondta Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere. A szövetkezet korszerű raktárt, krumpliválogató, -tisztító és -csomagoló üzemet szeretne felépíteni. Egyelőre a csomagolást indítják el, a gazdák otthon tárolják a terményt. De jövőtől már tavasszal a vegyszert és a vetőmagot közösen szerzik be.
Nem kell a klónozott étel
Az európaiak nem kérnek a klónozott állati élelmiszerekből — derült ki egy Eurobarometer-felmérésből. A nagy többség (tízből nyolcan) tisztában van azzal, hogy mit is jelent a klónozás, ugyanakkor a válaszadók nagyon magas aránya negatívan nyilatkozott arról, hogy emberi fogyasztásra klónozzanak-e állatokat. A közvélemény-kutatásból kiderül az is: az európaiak 84 százaléka azért nem lelkesedik a klónozásért, mert úgy véli: nem tudjuk, hogy az eljárás hosszú távon miként hat környezetünkre. Az adatoknak külön jelentőséget ad, hogy a felmérés eredményeit az Európai Bizottság figyelembe veszi annak eldöntésekor, a jövőben tegyen-e lépéseket az állatok élelmiszer-ipari célú klónozása ellen.