Magyaroknak kuriózum, külföldieknek kötelező olvasmányWe do still exist! – Trianonról angolul

2020. augusztus 26., szerda, Irodalom

Trianonról és a magyarságról szóló versek, angolul. A kötet címe: A Nation Dismembered – The 1920 Trianon Treaty in Hungarian Poetry. Bertha Csilla és Kodolányi Gyula válogatta az antológia anyagát.

  • A Nation Dismembered – The 1920 Treaty of Trianon in Hungarian Poetry
    A Nation Dismembered – The 1920 Treaty of Trianon in Hungarian Poetry

Egy magyar olvasó nagyjából ismeri a könyv tartalmát – ám sokaknak tartogathat meglepetéseket is –, de olvasásakor értjük meg igazán, hogy mindaz, amit a Trianon szóval, gyűjtőfogalommal fejezünk ki, mennyire átadhatatlan tény és érzés. Nem a versfordítások miatt, hisz azok kiválóak, és különösen érdekes, hogy mennyire érvényes ugyanaz a mondat angolul, mint magyarul. Erős, jól kiválogatott versek ezek, olyanok, amelyeket mi is ajánlanánk egy angolul beszélő ismerősünknek, ha érdeklik a versek, és az, hogy mi történt velünk, magyarokkal a huszadik században. Mégis az az igazság, hogy Trianonnal egyedül vagyunk. Igyekeztem angol szemmel olvasni a könyv verseit, mintha mit sem tudnék az egészről. Panasz, fájdalom, létbizonytalanság, létbizonyosság és a „csak azért is” elszánt magyar érzése árad belőlük, nagyjából ezeket az érzelmeket olvastam ki a versekből. Lehet, hogy ezekben minden benne van.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc még ismerősen csenghet sokaknak az angolszász világban, és talán meg is értik annak jelentőségét. De Trianonról rajtunk kívül csak azok tudnak – ők nagyon –, akik nem az elszenvedői, hanem a haszonélvezői voltak. Ám nekik sem ártana felütni e folyóirat lapjait. Nem ártana, mert minden oldalon Farkas Árpád Kossuth-díjas költőnk A szivárgásban című verséből vett figyelmeztető mondata áll vízjelként: We do still exist! (A vers utolsó szakasza így hangzik: „fogyunk-növünk, / fogyunk-növünk, / de vagyunk! részt veszünk / e lakomán, s jelöljék májfoltok bár testem: / – lélegzünk!, élünk! – ím / Csodák Csodáját / újra megjelentetem”.) Talán ez a kötet legmerészebb mondata.

Nem a tetemrehívások, nem a nem nyugszunk bele típusú versek, hanem ez az egyszerű angol mondat, amelyet mindenki megért: még létezünk, még vagyunk. Ezt egyesek talán önmagában is fenyegetésként értékelik. A Nation Dismembered egy jól megszerkesztett kötet: Ady Endre Üdvözlet a győzőnek című versével kezdődik – jelképesen illúzióink végével – és Illyés Gyula Válasz Herdernek és Adynak című esszéjével fejeződik be – a herderi jóslat cáfolatával.

Jó, hogy a fontos klasszikusaink mellett sok kortárs és közel kortárs költőt válogattak be a kötetbe, így többek között Székely János, Egyed Emese, Döbrentei Kornél, Makkai Ádám, Wass Albert, Ferenczes István, Kányádi Sándor, Csoóri Sándor, Kiss Dénes, Lezsák Sándor, Vári Fábián László, Dutka Ákos, Dsida Jenő, Kosztolányi Dezső, Reményik Sándor verseit olvashatjuk. A kötet elején Donald E. Morse előszavát és Pomogáts Béla tanulmányát, a végén pedig a költők és fordítók részletes, jól kidolgozott életrajzait is elolvashatjuk. Magyaroknak kuriózum, angolul beszélő külföldieknek pedig kötelező olvasmány.

Pataki Tamás / magyarnemzet.hu

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1282
szavazógép
2020-08-26: Elhalálozás - :

Elhalálozás

2020-08-26: Irodalom - :

Adamikné Jászó Anna: Nemzetből puszta nép

Wass Albert: Ember az országút szélén
„Az ember nem szabad gyáva legyen, amikor arról van szó, hogy végig kell gondolni valamit…” – mondja az ember a háború vége felé Erdély határán, az országút szélén a szabadnapos katonának.