Zárt borítékban benyújtott ajánlatokat bíráltak el, a legtöbb pontot az a brassói Ioan Neculaie kapta, aki már befektetett a turizmusba 3,7 millió eurót Brassó-Pojánán. A kamara akkor azt kifogásolta, nem is az a baj, hogy olcsón adták oda – 560 000 euróért, két-három lakás áráért –, hanem hogy a fő kritérium az volt: az illető mennyit fektetett már be addig. Adhatták volna akár egy euróért is, de annak alapján: mennyit fog befektetni. Miután az észrevételünk megjelent az újságban, talán bevették azt, hogy 550 000 eurót kell a nyertesnek beruháznia több évre elosztva. Persze bekövetkezett, amit előre láttunk: a cég nem fektetett be, eltelt hét év, és nem történt semmi. (Zárójelben megjegyezzük: Ioan Neculaie nem szenved forrásszegénységben, a Forbes magazin szerint a nemzetközileg számontartott három román dollármilliárdos egyike.) A Bodok Szálló felújításának nekifogott, de nem fejezte be, és úgy dobta piacra.”  (Magánosítás honi módra – Egy kudarc leírása, Háromszék, 2010. szeptember 22.)

A következő kísérlet

Miután az Inter Domo Kft. vásárlási szándéka, majd az Europrogress Egyesület közösségi befektetési kísérlete is meghiúsult, újabb próbálkozás történt az időközben egyre romosabb kinézetűvé váló Bodok Szálló megvásárlására: „A rablóprivatizálások korának vége felé, 2003-ban a brassói Ioan Neculaie üzletember vásárolta meg az Olt Turisztikai Rt. teljes részvénycsomagjával együtt 626 024 euróért, a szerződésben foglalt fejlesztési kitételeket azonban részben sem teljesítette, a korszerűsítés címszó alatt 2007-ben elkezdődött bontást is hamar felfüggesztették, azóta az épület a város egyik szégyenfoltja. A városi és a megyei önkormányzatban ma előterjesztendő határozattervezet értelmében közös egyesületet hoznak létre, amely Sepsiszentgyörgy polgármesterének rendeletére tárgyalásokat kezdeményez az ingatlan tulajdonosával az adásvétel körülményei és az ár meghatározására. A két önkormányzat 50–50 százalékban lesz majd az ingatlan tulajdonosa, ennek arányában teremtik elő a vásárláshoz szükséges összeget is.” (Rajt vagy cél­egyenes?, 2011. május 26.)

A két önkormányzat áldását adta a társulás létrejöttére, és egy újabb elképzelés is körvonalazódott az épület hasznosítására vonatkozóan: „Antal Árpád András polgármester leszögezte: a legjobb az lenne, ha az épület felújítását és működtetését egy magáncég végezné el, ezt azonban az elmúlt években nem sikerült elérni, bár kétszer is közel álltak hozzá – most azonban van ígéret arra, hogy központi forrásokból tataroztathatják az épületet, és a vételár is nagyot csökkent: két és fél évvel ezelőtt még 2 millió eurót kért a brassói tulajdonos, ma már 1,1 millióról van szó (...) Az épület amúgy belülről jobb állapotban van, mint kívülről, bizonyos korszerűsítések (például a vezetékek cseréje) már elkészültek.” (Együtt a Bodok Szállóért, 2011. május 27.)

Először az épületben

Sepsiszentgyörgy önkormányzatának 2011. június 9-i ülése végén Antal Árpád polgármester felvetette, aki kíváncsi, most megnézheti, miként fest a megvásárlás előtt álló Bodok Szálló. A képviselők java részének kíséretében magam is elmentem „csodát látni”.

Az épület belülről valóban összehasonlíthatatlanul jobban nézett ki, mint kívülről, ahonnan csak annyit lehetett látni, hogy a hotel legtöbb ablaka betört, s amelyek még nem, azokon lelkes céldobálók, esetenként élvonalbeli parittyázók próbáltak segíteni. A belülről vázáig lecsupaszított épület tartószerkezete betonvas megerősítést kapott, a szobák könnyűszerkezetű válaszfalainak kiképzése is majdnem mindenütt elkészült, sok helyen a fürdőszobák fali- és padlócsempézése is megtörtént; a falakban a villanyvezetékeket ekkorra már elhelyezték. Legtöbb emeleten a félbemaradt építőtelep friss nyomait lehetett látni.

A második emeleten három, különböző színű padlószőnyeggel és más-más  bútorzattal berendezett szoba is volt, ezek – a látogatókat kísérő tulajdonosi megbízott szerint – mintának készültek: a háromból kellett volna kiválasztania a tulajdonosnak, melyikkel rendezteti majd be a szállodát. A bútorelemek préselt lemezből készültek, formájukban a szocialista hotelbelsőkre kísértetiesen emlékeztettek.

Újabb meghiúsult vásár

A megyei és a megyeszékhelyi önkormányzat hamarosan döntött is arról, hogy fele-fele arányban megvásárolják a Bodok Szállót, „ha az eladó szeptember 10-ig tiszta telekkönyvet tud felmutatni. A két önkormányzat ugyanis nem akarja halogatni a vásárt, most van pénz az épületre és ígéret a felújítási költségekre.” (Az önkormányzatok döntöttek: megveszik a Bodok Szállót, 2011. augusztus 2.)

A tulajdonosnak azonban a határidőig nem sikerült tisztáznia a hotelhez és területéhez tartozó, visszaigényelt telkek ügyét: „Antal Árpád elmondta, az Olt Turisztikai Társaság két pereskedővel tudott megegyezni, a harmadikkal nem, következésképp az önkormányzatok feltételét nem tudta teljesíteni, így a megye és a város tanácshatározata érvényét vesztette. Ezzel azonban nem tettek le a szálloda megszerzéséről, az elkövetkezőkben azt vizsgálják, milyen más jogi megoldást lehet találni, akár az is elképzelhető, hogy az egész Olt Turisztikai Társaságot megvásárolnák, perestül – természetesen, már nem azért az árért, és csak abban az esetben, ha biztosak lesznek benne, hogy utólag semmi gondja nem származik belőle az önkormányzatoknak – pontosított a polgármester.” (Esett a Bodok Szálló ügye, 2011. szeptember 15.)

Az épület egyre romló kinézete közben már nagyon zavaróvá vált, a város vezetését egyre több bírálat érte emiatt. „A városképet immár évek óta csúfító Bodok Szálloda eltakarásáról döntött Sepsiszentgyörgy önkormányzata, az elképzelés szerint egy hatalmas fát, akörül számos kis városképet láttató, szitahálós lepel még e hónap folyamán felkerül az épület homlokzatára, és mindaddig rajta marad, míg valami történik vele.” (Lepel a Bodok Szállón, 2012. augusztus 16.) Az épület elülső homlokzatára a még abban a hónapban felkerült „új ruha” azóta is rajta van.

Hanyagadóval kényszerítve

Újabb hosszú egyeztetési folyamat következett. „A magánosításkor brassói üzletember kezébe jutott egykori szálloda megvásárlásáról a város régóta tárgyal, az álláspontok sokat közeledtek, de megegyezésre még nem került sor, ismertette a polgármester. Sepsiszentgyörgy kihasználta a törvény biztosította lehetőséget, a privatizált, sorsára hagyott épületekre kiróható legnagyobb ingatlanadóval terhelve a hotelt, így az a múlt év végéig 160 ezer eurós adósságot halmozott fel. (...) Antal Árpád abban bízik, a brassói üzletember semmint tovább halmozza adósságát, inkább lemond arról a mintegy 150 ezer euróról, amennyi a különbség az általa kért és a város által felajánlott vételár között. Ha mégsem, április 1-jén megindítják a kényszervégrehajtást a szállodát tulajdonoló cég ellen (...) Ha a megyeszékhely tulajdonába kerülne az épület, azt nem csak szállodai célra hasznosítanák, ekkora hotelre ugyanis Sepsiszentgyörgynek nincs szüksége, bizonyos részei mást rendeltetést kapnának – mondta még a polgármester.” (Eldől a Bodok Szálló, 2014. február 18.)

A hanyagadó jó kényszerítő eszköznek bizonyult: „Vásárlási előszersződést köthet a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a városközpontot évek óta elcsúfító Bodok Szálló romjaira. (...) A tanács gazdasági bizottsága végül 750 000 ezer eurós vételárban állapodott meg az ingatlantulajdonos Olt részvénytársasággal, de ebből levonják a cégnek a város iránti tartozását (ezek tavaly év végén 160 000 euróra nőttek), illetve az épületváz állapotát felmérő összeget (ezt 5000 euróra becsülik, a felmérést a vevő, azaz a város végezteti el). A cégnek a telekkönyvet kell tisztáznia.” (Előszerződés a Bodok Szálló megvásárlására, 2014. május 1.)

Más átkeresztelési ötlet

Az előszerződés annak rendje s módja szerint megköttetett: „Hatvan nap áll a felek rendelkezésére a napokban aláírt elővásárlási szerződés feltételeinek teljesítésére, és ha minden jól megy, júliusban már Sepsiszentgyörgy város tulajdonába kerülhet a Bodok Szálló a magánkézben levő Olt Turisztikai Társaságtól. A romos épület hasznosításáról több elképzelés is létezik (...) Több éve már annak is, hogy a város a helyi V & K szakcéggel látványtervet készíttetett, amelyen a Sepsi Hotelnek átkeresztelt toronyház az új adóhivatalhoz hasonló tükörborításban pompázik. Ezt az elképzelést nem vetették el, de még nem is végleges – tájékoztatott Antal Árpád, az építészi véleményre hivatkozva pedig hozzátette, hogy a két felső emelet lebontása is szóba került, mert ez tűzvédelmi szempontból és a kisebb felújítási költség miatt is előnyös, és a városkép is jobban járhat, ha kevésbé kiugró a szocialista idők emléke. Az önkormányzat nem szeretne a wellnessrészleggel és korszerű konferenciateremmel megálmodott négycsillagos szálloda működtetésével közvetlenül foglalkozni, hanem – a többségi részvénycsomag megtartásával – magánbefektetőt keres erre a feladatra, illetve előbb az 1,5–2 millió euróra becsült felújításhoz. Ha ez nem sikerül, önkormányzati tulajdonú céget hoznak létre, és pályázatokból próbálnak a felújításra pénzt szerezni; végső esetben pedig lassan, saját erőből látnak neki. Egyelőre mindez csak álom – hangsúlyozta a polgármester.” (Júliusban átírhatják a Bodok Szállót, 2014. május 13.)

A vásár megköttetett

„A jelenlegi tulajdonos tehermentesítette a telekkönyvet, most már csak az épület állagát felmérő tanulmányra várnak, és ha ez is megjön, akár jövő héten is aláírhatják a Bodok Szálloda adásvételi szerződését az Olt Turisztikai Társaság és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat között – közölte tegnap Antal Árpád polgármester.” (Jövő héten gazdát cserélhet a Bodok Szálloda, 2014. június 6.)

És ezúttal már bizonyosnak látszott az üzlet, bár Antal Árpád polgármester továbbra is óvatosan fogalmazott: „Akkor lehet elhinni, amikor a telekkönyvben is Sepsiszentgyörgy városa lesz a bejegyzett tulajdonos, de most már nagy léptekkel közelít a Bodok Szálloda megvásárlásához az önkormányzat: tegnapi rendkívüli ülésén a tanács egyöntetűen megszavazta a szerződés aláírását. A vételár 745 000 euró, de ebből ötszázezer eurót kell kiutalni (...), a többit maga az eladó Olt Turisztikai Társaság törleszti nagyjából 250 000 eurós adóhátralékának befizetésével. A kiadás leosztásából négyzetméterenként 80 eurós ár jön ki a 6161 négyzetméteres alapterületre, ha a rajta levő tízemeletes tornyot nem számoljuk. (...) Az elképzelés az, hogy konferenciateremmel és wellnessrészleggel is felszerelt, négycsillagos szállodával gazdagodjon a város, mögéje pedig emeletes parkolóházat szeretnének felhúzni, lehetőleg magántőke bevonásával, esetleg kormánytámogatásból, legrosszabb esetben önerőből. (...) A már hét éve lakatlan szálloda ügye tehát korántsem ért a boldog befejezéshez, legjobb esetben is évekbe telik, amíg vendégfogadásra alkalmas lesz.” (Megveszik a Bodok Szállodát, 2014. június 19.)

Végül a várva várt bejelentés – egy rövid hírben: „2014. június 26-án 11 óra 37 perckor aláírtuk a szerződést a Bodok Szálloda megvásárlására, és át is utaltuk a pénzt, így most már Sepsiszentgyörgy tulajdonába került a városközpontot évek óta elcsúfító épület – jelentette be a tegnapi önkormányzati ülésen Antal Árpád polgármester. A hírt nem fogadta kitörő öröm, csak megkönnyebbülés: az már biztos, hogy nem az idegenek közönye miatt kell a leromlott toronyházért szégyenkezni, de az még kérdéses, hogy miből, mennyi idő alatt, ki fogja felújítani a hetvenes években épült tízemeletes tömböt. A tanács által több éve megrendelt látványterv szerint két szinttel alacsonyabb, a hajdani főpostához hasonlóan tükörborítással bevont kockát fogunk pár év múlva a szintén felújított tér fölött látni. A szálloda mögött emeletes parkolóházat építtetne az önkormányzat, ha talál magánberuházót.” (A városé a szállodarom, 2014. június 27.)

(folytatás)