Tíz új községi polgármesterjelöltjéből ötöt tegnap mutatott be a háromszéki RMDSZ, amelynek elnöke, Tamás Sándor bevezetőjében elmondta: az indulók egy része máris megbízott polgármesterként tevékenykedik: Gidófalván a községvezető hirtelen elhunyta miatt, Lemhényben, Kökösben és Dálnokban pedig azért, mert az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség összeférhetetlenséget állapított meg, holott egyik elöljáró esetében sem találtak kapcsolatot a közszférával. Nagyborosnyón a jelenlegi alpolgármestert nevezik be, akit az Erdélyi Magyar Szövetség is támogat. Tervekben egyik jelölt sem szűkölködik, a feladatok és nehézségek azonban természetesen különbözőek.
Kökös községben a magyarok és románok aránya nagyjából egyforma, az RMDSZ azonban mindig 60 százalékosnál nagyobb támogatottságot kapott – közölte Tamás Sándor. A szövetség jelöltje Silviu Tăraș történelemtanár, aki 12 éve alpolgármesterként szolgál, két éve pedig – amióta a tisztségben levő polgármestert összeférhetetlenség miatt felmentették – maga irányítja a két falut. Tudja, mire vállalkozik, két nagyobb befektetés – a csatornázás kiépítése, ami az eddigi összes beruházásnál nagyobb tétel, 17 millió lej – és az iskola felújítása, illetve bővítése már megkezdődött (ez utóbbira 2,5 millió lejt fordítanak), ezeket végig kell vinni, és közben közösséget is kell építeni, hogy az emberek jól érezzék magukat a falujukban. Vannak önkéntes tűzoltók, egyházi szervezetek, és kórus is működik, de a következő időszakban a lakosság bő 60 százalékát kitevő idősekre jobban oda akarnak figyelni – egy nappali központot akarnak számukra létrehozni –, és a gyermekekre is, hogy ne vigyék el őket városi iskolákba. Nekik szépítik a tanintézményt, az elöljáró hosszabb távú terve az, hogy az összevont osztályokat önkormányzati támogatással szétválasszák.
Nagyborosnyón és a hozzá tartozó falvakban sem ivóvíz-, sem szennyvízcsatorna-hálózat nincs, aszfaltozott út kevés, az iskolák, a művelődési házak, a községháza épülete leromlott, szóval a tennivalóknak se szeri, se száma. Kanyó Antal alpolgármester szerint – aki ugyan az RMDSZ jelöltje a község élére, de akit az EMSZ is támogat, visszaléptetve saját emberét – az elmúlt 20–25 évben jóformán semmiféle fejlesztés nem volt – még a vízhálózatra letett pályázat sem nyert, elölről kell kezdeni mindent –, de a megyei önkormányzat segítségével lesz. A megye 27 község vízhálózatának kiépítésére készül pályázni, ebben Borosnyó is benne van, Feldoboly kivételével, ahol helyi forrásból kell megoldani a vízellátást. A megyei tanács az aszfaltozásban is segít, Bodzafordulótól a cófalvi letérőig megkezdődött a Nagypatakot, Kisborosnyót és Nagyborosnyót érintő út korszerűsítése.
Dálnokban Marti István a megbízott polgármester és a szövetség jelöltje, de az államilag összeférhetetlennek minősített Bartók Ottó továbbra is dolgozik a községért (az egész országot bejárta az a videofelvétel, ahol maga takarítja el a havat az útról, mert nem volt más, aki megtegye). Ez a megye legkisebb községe, 950 lelket számlál, de van élet a faluban. A vízhálózatra a lakók 90 százaléka már rácsatlakozott, a csatornázást is elindították, idén bekerítették az iskolát és a Dózsa-szobrot, padokat helyeztek el, sáncokat takarítottak, hidakat javítottak, játszóteret építettek. Bővíteni fogják és felújítják az óvodát, szépítik és padokkal látják el a ravatalozót, és útjavítások is szerepelnek a tervekben, köztük a bekötőút melletti sánc lebetonozása, hogy ne mossa el mindig az eső.
Gidófalván „volt elég nagy zaj, és most sincs nyugalom”, többen pályáztak a Berde József hirtelen elhunytával megüresedett polgármesteri székre az RMDSZ-en belül is, ezért előválasztást szerveztek, amelyet a húsz éve alpolgármesterként dolgozó Jancsó Ernő nyert meg, de a választáson két kihívója is van. Elmondása szerint két évtizednyi fejlődésre tekint vissza a község, vízhálózat, csatornázás, szép iskola (de itt is gond a gyermekek városra való ingáztatása), művelődési élet és sportlétesítmények is vannak, az utak aszfaltozására nyertek pályázatot, és megkezdték a földek ingyenes telekkönyveztetését. De nem kívánnak hátradőlni, próbálják jobban bevonni a fiatalokat, közelebb kerülni a polgárokhoz. Angyalosnak nincs kultúrháza – a régi egyházi épület már annyira leromlott, hogy bontási engedély van rá –, és a vízhálózatot bővíteni kell, mert a fiatalok kezdtek hazaköltözni, építkezni. A megye hozzáteszi a magáét, átvette és korszerűsíti azt az utat, amely Kőröspataktól a rétyi út angyalosi letérőjéig tart.
Lemhényt olyan hellyé akarja fejleszteni Jénáki Csongor, ahova jó hazatérni. Ő maga tizenöt évi olaszországi munka után telepedett haza, amiből tizenkettő Dél-Tirolban telt. A mentőasszisztens volt betegek és ottani barátok segítségével nyert betekintést az autonóm régió működésébe, és ezzel a tudással, no meg a kint tanult nyelvekkel lép porondra. Testvértelepülési kapcsolatot is kialakítana egy dél-tiroli községgel, ahová a lemhényi fiatal gazdák tapasztalatcserére mehetnének, de fő célja a vidékfejlesztés, az oktatás és a művelődés, a gazdaság és a mezőgazdaság fellendítése, a beruházások ösztönzése.
Ez a járható útja annak, hogy a falu élhető és vonzó legyen – összegzett Tamás Sándor. A megyei önkormányzat elnöke elmondta: Bukarestben sokszor felvetik az 1990 után önállósult (Dálnokhoz hasonló) kis, sok esetben fenntartási gondokkal küszködő községek létjogosultságát, de az RMDSZ minden alkalommal az összevonások ellen lép fel, mert ez nem lehet könyvelési kérdés. Véleménye szerint az a kérdés, hogy az emberek jól érzik-e magukat a településen, van-e ott élet.
