Szerelés közben a vákuumcsöveket takarni kell, mert másképp a bennük lévő hőtároló anyag 300 C-fokra is felmelegedhet.
Antal György közvetlenül a ’89-es romániai fordulat után távozott testvérbátyjával együtt az országból. Svédországba disszidált szüleihez ment, ahonnan idő teltével a németországi Tübingenbe települt át, többféle munkakör betöltése után egy napkollektorokat gyártó cégnél állapodott meg, ahol beleásta magát a napenergiát hőenergiává alakító legmodernebb technológia ismeretébe. Tübingenben alapított családot, még közös gyermekkorukból ismert sepsiszentgyörgyi lánynak, Tóth Noéminek kontyolta be a haját, aki a német egyetemi városban szerzett doktori képesítést, s az idén két gyerekükkel, Somával és Hunorral véglegesen hazatelepedtek Sepsiszentgyörgyre.
Antal György Sepsiszentgyörgyön TranssOlar néven céget alapított, amely a németországi vállalat termékeinek hazai forgalmazásával foglalkozik, s mintegy bemutatkozásként lakásukba be is szereltette a vákuumcsöves napkollektort, amely a háztartási melegvíz-szükségletet száz százalékban biztosítja, és számításai szerint téli szezonban fűtéskiegészítőként 30—40 százalékos megtakarítást tesz lehetővé a konvencionális energia felhasználásával történő fűtéshez képest.
A sepsiszentgyörgyi fiatalember tehát egy, a mesterséget mesteri szinten elsajátítani akaró valamikori székelyföldi inas nyugati peregrinusi útját járta be a históriai spirál magasabb fokán, a legmodernebb hő-előállítási technika, a nálunk eddig ismert napelemes hőtermelést felülmúló mesterség, a napkollektor forgalmazásának és beszereltetésének elsajátításával.
Tulajdonképpen Sepsiszentgyörgyön már be is mutatkozott. A Szent György-napokon standot bérelt a Szemerja negyed új sportcsarnokában, ahol ismertette a vákuumcsöves napkollektort, ennek működési elvét, alkalmazásának gazdaságosságát és célszerűségét.
Rég ismerjük egymást, viszonylag sűrű találkozásaink társalgási idejének jelentős részét a napkollektor téma uralja, ami természetes, hisz ennek a találmánynak és folyamatos fejlesztéseknek tudója és ismerője ő.
Napkollektor és napelem
Nálunk egyelőre a napkollektor kevésbé ismert. A napenergiát hőenergiává átalakító berendezést gyakran összetévesztik a napelemes energianyeréssel, holott a kettő működése között elvi különbség van. A napelemet általában elektromos áram termelésére használják, a napkollektor meleg vizet szolgáltat, amellyel a lakások és egyéb építmények melegvíz-ellátását, fürdőmedencék vizének melegítését lehet megoldani, és ami nagyon fontos, fűtéskiegészítőként jelentős anyagi megtakarítást lehet a berendezéssel megvalósítani. Ez a közvetlen felhasználási előnye, de közvetve azért is képezi az energianyerés jelentős forrását a jövőben, mert a napfény és a hő kimeríthetetlen energiaforrás, a napkollektor a környezetszennyezést nullára csökkenti. A Föld légkörének szennyezését okozó és hosszú távon az élővilág egészének létét veszélyeztető technológiák jelenlétét mérsékeli, s az energiaforrás-hiányt jelentősen csökkentheti.
Más forrásokból tudom, hogy Spanyolországban és Izraelben állami rendelkezések kötelezik az építtetőket, hogy a nap fény- és hőenergiáját használják vízmelegítésre és fűtésre.
Nálunk egyszerűen abszurd az az általános jelenség, hogy forró napsütésben, nyári kánikulában is földgázzal, fával, egyéb fosszilis energiaforrások felhasználásával nyerjük a mosogatáshoz, mosáshoz, tusoláshoz, fürdéshez a meleg vizet.
Kárpáti Gábor interneten is elérhető napkollektoros beszámolójából tudjuk, hogy a hozzánk közel lévő Ausztriát a napenergia egy főre eső hasznosításában a világ második országának tekinthetjük. Ausztriában jelenleg 2,8 millió négyzetméter napkollektor működik — az ország lakossága nyolcmillió. Az egy főre eső napkollektor működtetésében csupán Izrael előzi meg az osztrákokat. Ehhez viszonyítva a tízmilliós Magyarországon mindössze hetvenezer négyzetméter a beszerelt napkollektorok terjedelme, holott huszon- és egynéhány évvel ezelőtt Magyarországon szereltek fel egy olyan napkollektoros berendezést egy meteorológiai állomáson, amely ma is működik. Ausztriában 2010-ig négymillió négyzetméterre emelik a napkollektorok felületét.
Hazai adatokkal nem szolgáltathatunk, de elképzelhető, milyen szinten áll az ország a napenergia hasznosításában.
A szerzőt idézem:
Az osztrák kormány a vállalást segítendő nemcsak az állami támogatások terén veszi ki a részét becsülettel, de még a reklámköltségekbe is besegít oly módon, hogy csak propagandára mintegy hárommillió eurót költ évente. Tekintettel arra, hogy a családi házaknál alkalmazott napkollektoros rendszerek már széles körben ismertek, jövőben nagy hangsúlyt fektetnek a nagy felhasználókra. Logikus, hogy ott lehet a legtöbb hagyományos energiát kiváltani a Nap segítségével, ahol a legnagyobb mennyiségű meleg víz fogy. Ilyenek a szállodák, panziók, kórházak, kollégiumok — s mint külön kategória — az ipar egyes területei.
Ugyancsak ebből a forrásból tájékozódhatunk, hogy Linzben SolarCity-t építenek, olyan lakásokkal, lakónegyedekkel, amelyekben csak a megújuló energiákat alkalmazzák. A lakótelepen ötezer ember él, minden épületen láthatók a napkollektorok.
A vákuumcsöves napkollektorok működése
A vákuumcsöves napkollektor az egyik legújabb és legnagyobb hatékonyságú energiaforrás. Előnye, hogy gyengébb fényviszonyoknál és hidegebb időben is hatékonyan működik, akár 50—95 Celsius-fokos vizet szolgáltat.
A vákuumcsövekben található víz felmelegszik, más esetben a gáz, a bárium, a közismert elektroncsövekhez hasonlóan lévén rossz hővezető, visszatartja a környezetéből összegyűjtött hőt. Ez biztosítja a nagy hatásfokot. Ezekben a rézcsövekben a hőmérséklet akár 200—300 C-fokra is emelkedhet. (Ez a mutató a síkkollektoroknál csupán 150 C-fok.) A kollektorokat nem kell a Nap után forgatni, ugyanis a síkkollektorokhoz képest 45 fokos szögtartományban is képesek felvenni a napenergiát.
A vákuumcsöves napkollektor elsősorban használati meleg víz előállítására és fűtés-kiegészítésre alkalmas.
A vákuumcsöves napkollektorok beépítése egyelőre drága, de térségünket kivéve szinte naprakészen új és új technológiák születnek a hatásfok növelésére és a gyártási költségek csökkentésére. A fejlett országokban már összetett rendszereket építenek — erre egyféle szemléltető példa a linzi SolarCity —, de alkalmazzák villamos energia előállítására, a távfűtéses hálózatok táplálására.
A vákuumcsöves napkollektorok használatában robbanásszerű fejlődés körvonalai mutatkoznak, annak ellenére, hogy a napi gyakorlatban úgy tűnik, a hagyományos fa-, gáz-, brikett- stb. fűtés ,,olcsóbb" egy téli ciklusra, mint a napkollektor beszerzése és beszerelése. (Működésével nincs gond, 25—30 évig ,,életképes".)
Alkalmazásának fő korlátja a tájékozatlanság, az ismeretek hiánya.
Antal György és cége, a TranssOlar Kft. úgy képzeli, hogy a beszerelés elsajátítására vállalkozókat sikerül megnyernie, akik az ő egykori németországi cégénél sajátíthatják el a vákuumcsöves napkollektor beszerelésének mesterségét. A hazai vállalkozó cége pedig Háromszéknél, Székelyföldnél tágabb térségben is képes lesz a vákuumcsöves napkollektor hazai meghonosítására, s általa, bizarr módon, a Nap akkor is melegíteni fog, amikor nem süt, mert a vákuumcsöves napkollektor a Napból származó fényt is képes számunkra hasznosítható energiává alakítani.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
