ITT JÁRT – no, nem Mátyás, hanem csak néhány matricaragasztói túlbuzgóságban szenvedő figura. Akik Csíkszereda Csíkzsögöd felőli bejáratánál Suflete Vișinii-Rapid București (SVRB), FC Rapid On Tour és Ultras Rapid feliratú, illetve a román zászló kék-sárga-piros színeiben pompázó matricákkal ragasztották tele a várostáblát. Pontosabban annak magyar feliratát, hát mi mást? (Székelyhon)
NEM ELÉG, HOGY FEHÉR HOLLÓ, MÉG MAGYAR IS. Ritkán fordul elő, hogy egy választáson egy jelölt százszázalékos sikert érjen el, s hogy ezt vasárnap egy RMDSZ-es polgármesternek sikerült elérnie, az még az országos román sajtó ingerküszöbét is átütötte. Pedig a magyarázat eléggé egyszerű: Brém László volt az egyetlen jelölt a Szatmár megyei Mezőfény polgármesteri tisztségére. A nagy többségben magyarok és németek által lakott községben az Állandó Választási Hatóság adatai szerint 1612 szavazásra jogosult polgár él, 749-en mentek el szavazni, közülük pedig 692-en adtak le érvényes szavazatot – mindannyian Brém Lászlóra. (Főtér)
DÖNTETLEN UTÁN ÚJRAJÁTSSZÁK A MÉRKŐZÉST. Nem csak a hírhedtté vált deveselui eset miatt – ahol a néhány napja elhunyt volt polgármestert újraválasztották a helyiek – kell megismételni az önkormányzati választást: olyan eset is előfordult, hogy két jelölt egyforma szavazatszámot kapott, azaz holtverseny alakult ki. A választásoknál azonban nem a foci szabályai érvényesülnek, tizenegyes rúgására amúgy sincs esély, hát két hét múlva újabb voksolásra kerül sor. Többek között a Temes megyei Orczyfalván, ahol a szociáldemokraták színeiben induló Aleodor Sobolu és a Népi Mozgalom Párt által harcba küldött Lucian Ivănescu is egyaránt 604 szavazatot kapott. De meg kell ismételni a választást a Beszterce-Naszód megyei Rebrán is, ahol a választók szintén nem tudták eldönteni, hogy a két jelölt – a szociáldemokrata Ștefan Danci vagy a liberális Daniel Năstuță – közül ki az alkalmasabb, így mindkettő 423 voksot kapott. (Főtér)
PAZARLÁSBAN NEM JÁRUNK AZ ÉLEN. Évente átlagosan 129 kilogramm élelmet dob a szemétbe minden román állampolgár – közölte Cornel Hanganu, a kormány fenntartható fejlesztéssel foglalkozó főosztályának tanácsosa egy, az élelmiszer-pazarlás elleni világnap alkalmából tartott szakmai tanácskozáson. Hanganu elmondta: a kormány célja, hogy 2030-ig ezt a mennyiséget a felére csökkentse. Meglátása szerint az élelmiszer-pazarlás nemcsak azért következik be, mert vásárláskor rosszul becsüljük meg a szükséges mennyiséget, és nem megfelelően tároljuk az élelmiszereket, hanem azért is, mert nem figyelünk a szavatossági időre. Hozzátette: bár az élelmiszerek 12 százalékát kidobjuk, még mindig jól állunk európai viszonylatban, hisz az uniós átlag ennek a mennyiségnek csaknem a duplája. Amúgy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése idéntől nyilvánította szeptember 29-ét az élelmiszer-pazarlás elleni világnappá. (Agerpres)
