A stratégiai kommunikációs törzs csütörtöki jelentése szerint egy nappal korábban Kovászna megyében is hunyt el koronavírusos beteg, de hogy hány háromszéki illetőségű az aznapi 37 áldozatból, azt nem közlik. A Kovászna megyei prefektúra honlapján található közlemények szerint a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban szeptember 25-én egy Kézdivásárhely környéki 69 éves asszony, szeptember 26-án egy Sepsiszentgyörgy környéki 75 éves férfi, szeptember 27-én egy zágoni 85 éves férfi, szeptember 29-én egy sepsiszentgyörgyi 73 éves férfi hunyt el, mindannyian egyéb társbetegségekben is szenvedtek.
Az elmúlt nap folyamán feldolgozott 25 797 teszt eredményeként csütörtökön újabb 2086 koronavírusos esetre derült fény, ebből nyolc esetet Kovászna megyéből jelentettek. A gyógyultak száma továbbra is alulmarad az új esetekéhez képest, a tegnapelőtti nap folyamán 1518-an hagyhatták el a kórházat. Másodszor is pozitív tesztje lett országszinten 509 páciensnek, köztük nincs háromszéki eset. A kórházban kezeltek száma ismét emelkedik, mintegy 120-szal többen voltak csütörtökön szakintézményben, mint egy nappal korábban, a súlyos esetek száma pedig újra elérte a hét elején regisztrált 557-es negatív rekordot.
Egyenlőtlen elosztás
Ez utóbbi esetszámmal kapcsolatban Nelu Tătaru egészségügyi miniszter azt mondta, több mint 550 beteget kezelnek jelenleg az intenzív osztályon, de közülük csak 176-an szorulnak invazív lélegeztetésre. A többieknek különböző fokú légzési elégtelenségük van, és kezelőorvosuk dönti el, hogy meddig van szükségük a gépi lélegeztetésre alkalmas ágyra. A tárcavezető szerint minden bukaresti COVID-kórházban vannak még helyek a koronavírusos betegek számára – de nem ez a helyzet az ország más részein. Országosan ugyan 1050 intenzív terápiás ágy létezik, mely alkalmas a súlyos betegek ellátására, de van pár megye, ahol nem tudnak több intenzív terápiás ellátásra szoruló beteget ellátni. A G4Media térképen követi a szabad helyek számát. Eszerint Kolozs, Fehér, Szeben, Brassó, Prahova, Ilfov – beleértve Bukarestet is –, Vâlcea megyében egyáltalán nincs, Iași, Suceava, Beszterce, Máramaros megyében pedig csak nagyon kevés szabad hely van az intenzív terápián.
Az ágyhiánnyal kapcsolatosan Ludovic Orban kormányfő igyekezett mindenkit megnyugtatni: máris egyeztettek Nelu Tătaru egészségügyi miniszterrel arról, hogy melyik kórházakban lehetséges a bővítés.
Németország szigorít
Eközben az Országos Vészhelyzeti Bizottság bejelentette, hétfői ülésén döntenek majd arról, hogy vezessenek-e be újabb korlátozásokat a magasabb fertőzöttségi szintű országokból érkezőkkel szemben. Ludovic Orban miniszterelnök szerint az utóbbi időben azért nem aktualizálták a vonatkozó rendelkezéseket, mert arra számítottak, hogy az Európai Unióban egységes szabályokat vezetnek be.
Németország viszont frissítette a járványügyi szempontból biztonsági kockázatot jelentő térségek jegyzékét, amelyre – Bukarest, Bákó, Bihar, Brăila, Brassó, Krassó-Szörény, Kovászna, Iaşi, Ilfov, Neamţ, Prahova, Vaslui és Vâlcea megye után – Kolozs és Fehér megye is felkerült – közölte a külügyminisztérium. A listán szereplő régiókból Németországba érkező személyeknek – állampolgárságtól függetlenül – 14 napig karanténba kell vonulniuk. A korábbi intézkedésekkel ellentétben október elsejétől kezdődően nem lehet már az országba érkezést megelőzően végzett negatív teszteredménnyel kiváltani a karantént. A legfrissebb intézkedéseknek megfelelően abban az esetben lehet 14 napnál korábban felfüggeszteni a karantént, ha az országba való érkezést követő 5. napon vagy később az illető személy elvégez egy tesztet, és az negatív lesz. A tesztelés ingyen elvégezhető a családorvosnál vagy a helyi egészségügyi hatóságoknál az érkezéstől számított tíz napon belül. A külügyi tárca figyelmeztet ugyanakkor, hogy mindez azokra a személyekre is vonatkozik, akik ugyan a listán nem szereplő romániai megyékből utaznak Németországba, de valamely kockázatos régiónak tekintett megyében szállnak fel a repülőgépre. A rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik csak átutaznak Németországon. Ők megállhatnak élelmiszert beszerezni vagy tankolni, látogatásokat azonban nem tehetnek, továbbá sem turisztikai, sem üzleti tevékenységet nem folytathatnak. A szabályok áthágása esetén a német hatóságok 25 ezer euróig terjedő bírságot szabhatnak ki.
Borúlátó a szakember
Azért nő a koronavírus-fertőzések száma, mert az országban helyenként intenzívebbé vált a közösségi terjedés – jelentette ki Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke. A szakember szerint még nem lehet megítélni azt, hogy az iskolakezdés miatt nőtt-e az esetek száma, az viszont biztosra vehető, hogy az intenzív osztályon kezelt személyek száma emelkedni fog. Kifejtette: Románia azon országok „klubjához” tartozik, ahol az összesített incidencia meghaladja a 100 esetet 100 ezer lakosra vetítve. Hozzátette: ez a fejlemény nem meglepő, miután egy európai felmérés szerint Románia és Bulgária az utolsó helyeken van, ami az egészségügyi rendszer hatékonyságát illeti.
Ludovic Orban szerint a vakáció alatt az iskoláskorú gyermekek körében regisztrált 6,3 százalékos fertőzöttségi arányhoz képest nem nőtt számottevően a megbetegedések száma a diákok körében, a kormányfő úgy látja, nagyobb a kockázata annak, hogy egy gyerek akkor fertőződjék meg, amikor felnőttek felügyelete nélkül, szabadon jár-kel, mint annak, hogy ez az iskolában történjen meg.
Kijelentésének némileg ellentmond az oktatási minisztérium kimutatása, mely szerint az ország 344 oktatási intézményében a piros forgatókönyv szerint, azaz online zajlik a tanítás, 4608 tanintézetben a sárga forgatókönyvet alkalmazzák, azaz hibrid oktatás folyik, 12 704 intézményben pedig a zöld forgatókönyv szerint zajlik a tevékenység. A minisztérium kiemeli, hogy a 344 tanintézet közül mindössze 151 alkalmazza a piros forgatókönyvet az intézménybe járók körében jegyzett koronavírusos megbetegedések miatt. A többi 193-ban részben a településen jegyzett magas esetszám, részben pedig javítási munkálatok miatt tértek át az online oktatásra.
Romló kilátások
A koronavírus világjárvány miatt romlanak a Románia gazdasági fejlődésére vonatkozó előrejelzések 2020-ra és 2021-re vonatkozóan. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) csütörtökön közzétett jelentése szerint Románia gazdasága idén várhatóan öt százalékkal csökken, szemben a májusban prognosztizált négyszázalékos zsugorodással. A BERD 2021-ben Románia bruttó hazai termékének (GDP) háromszázalékos növekedésére számít, szemben a májusi négyszázalékos előrejelzéssel.