1890. október 6.Az aradi ünnep

2020. október 8., csütörtök, Történelmünk

Az aradi vértanú-szobor leleplezési ünnepe még most, napok multán is, élénken foglalkoztatja a közvéleményt. A napi sajtó és a közönség egyhangúlag megegyezik abban, hogy Zala műve a legsikerültebb szobor-alkotás az országban s méltó emléke a tizenhárom vértanúnak. A leleplezés ünnepéről mai lapunkban nagyobb képet adunk, mely Ravasz Imre aradi jónevű fényképész fölvétele után készült.

  • A Szabadság-szobor avatása 1890. október 6-án. Ravasz Imre felvétele
    A Szabadság-szobor avatása 1890. október 6-án. Ravasz Imre felvétele

Ez a kép azt az emlékezetes jelenetet örökíti meg, amikor Zala György, a szobor alkotója, művét átadja Salacz Gyula polgármesternek, hű gondozás és megőrzés végett. A művész díszmagyarban áll az emelvényen s mögötte szintén díszmagyarban látszik az ősz polgármester alakja. Zala a polgármester, illetőleg a szobor felé néz s úgy mondja el rövid, lelkes beszédét.

A közönség gyönyörködve nézi, hol a szobrot, hol a daliás művészt, aki túláradó lelkesedésében gyorsan, tűzzel beszél, de azért a hallgatóság minden szavát áhítattal lesi s zajosan megéljenzi.

A szónoki emelvény körül ülnek a meghívott vendégek, többnyire magyar díszruhás alakok. Az első sorban ül Klapka tábornok, Damjanichné s a vértanuk rokonsága. Baloldalt ül Munká­csy Mihály a feleségével (képünkön is jól fölismerhetők, amint napernyővel védik magukat a nap heve ellen.) Pulszky Ferencz, Irányi Dániel és a többi orsz. képviselő. Jobbra szintén a vendégek sorakoznak. A vendégek mögött emelkednek a tribünök, tömött padsoraikkal, melyeken a legelegánsabb közönség foglal helyet. A szobor jobb felén van a hírlapírók emelvénye, balra a dalároké. S azontúl ember ember hátán szorong. A Szabadság-teret utolsó sarkáig megszállotta a lelkes, ünneplő sokaság. Jobbára férfiak állanak a középen, mert a nők a tolongástól félve, inkább a szélekre vonultak. A fellobogózott, szőnyeggel és virággal díszített házak ablakaiból is érdeklődő közönség kandikál ki.

Maga ez a roppant embertömeg változatos ruházataival érdekes képet nyújtott, melynek hatását csak emelte a ragyogó napsugárban tündöklő érczszobor, melynek gránit talapzatát a koszorúk százai borították. A lombfüzérrel öszszekötött árboczokon a nemzeti lobogókat vidáman lengette az őszi szellő, mely nem hervadásról, hanem feltámadásról, a nemzet virágzásáról regélt...

(Vasárnapi Újság XXXII/42., 1890. okt. 19.)

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a járványügyi vörös forgatókönyv lépett életbe?









eredmények
szavazatok száma 1036
szavazógép
2020-10-08: Kultúra - Fekete Vince:

Egyed Péter: Válogatott versek (Székely Könyvtár)

Bálványos, a kilencvenes évek elején, megyünk a betonúton, a hadászati úton, mondja Péter, megyünk gombászni, rókagomba, őzláb­gomba, keserű, megyünk a hegyen,
2020-10-08: Történelmünk - :

Lejárt-e a sörrel koccintás tilalma?

A magyarok 1999. október 6-án megemlékeztek az aradi vértanúkról, valamint gróf Batthyány Lajos kivégzéséről a 150. évfordulón. Ezt az évfordulót beárnyékolta egy nem sokkal korábban keletkezett híresztelés arról, hogy sörrel ezután nyugodtan koccinthat a magyar ember, mert lejárt a koccintás „tilalmának” 150 éve. Szemfüles vállalkozók ebből az alkalomból nagy sörpartit rendeztek a budapesti Városligetben, hadd koccintsanak kedvükre a rendezvény résztvevői. Azóta a sörgyárak televíziós reklámjaiban is így népszerűsítik az új divatot, amely leszoktathatja a sörözgető magyarokat arról, hogy akár naponta emlékezzenek a vértanúikra.