Kihívásokkal teli jelen, kísértő múlt Illyefalván

2020. november 3., kedd, Faluvilág

Járunk-kelünk a vidék régmúltja és jelene után kutatva. Egy olyan „várat” kerestünk, amelyről a faluban már senki sem tud, s ha emlékszik is valamire, azt csak a régiektől, hallásból mondja. Illyefalvi Judit vára ez a Szármány táján, ahol fokos téglákról és cserépdarabokról beszél a krónikás. Van némi homályos hagyomány is, hogy ott régen Judit asszony vára állott. Lenn, a faluban vonszolják magukat az illyefalviak, pedig fenn, a Szármány alatt felmenőik szenet bányásztak. Itt lenn, a faluban most a jelen történelmét szövegezzük. Mindkettőt menteni kellene egy falukrónikába – játszadozunk a gondolattal.

Mi van a közhangulattal?

Amiről Fodor Imre polgármesterrel beszélgettünk, még életes esemény, de másnap, akár holnapután már a közelmúlt történelme lesz.

– Mikor lesz Illyefalva község közművesített, ahol a hármas település látnivalóit, érdekességeit turistacsoportok keresik fel? – tettük fel a kérdést.

– A médiát, de a közéletet is egyre inkább az infrastruktúra kifejezés uralja, hogy folyik-e a víz s elfolyik-e a szennylé, hogy kerül-e aszfalt minden mellékutcába, mikor lesz már kész a nagyhíd az Olton – kezdett bele a polgármester, akinek erre a ciklusra is bizalmat szavazott még a két csatolt falu, Sepsiszentkirály és Aldoboly is. – Szívesebben felelnék, ha elsőként falvaink lakóinak közhangulata felől érdeklődnének, mert az igazából megbolydult, tótágast áll. Hogy mi lenne a községvezetés legsürgősebb tennivalója? Ami az infrastruktúrát illeti, a fejlesztéseknek számtalan akadálya van a mai világban, akkor lesz megépítve, amikor nekünk, önkormányzatiaknak sikerül kievickélnünk a hazai bürokrácia hálóiból. De ezzel egy időben erősítjük kapcsolatainkat történelmi egyházközségeinkkel, akik irányába egyre több bizalommal fordul a lakosság. Örvendünk, hogy új és fiatal református lelkipásztor van a népes gyülekezet élén Lajos József személyében, hogy Aldobolyban Vinci Botond lelkipásztor sikeresen tart egyensúlyt, és nagyon jó lenne, ha az unitárius püspökség lelkészt nevezne ki a sepsiszentkirályi gyülekezetbe is. Például számunkra ez is fontos...

Láttuk, hogy most folynak az Olton áthajló, nagy teherbírású híd utolsó munkálatai, s ez teszi lehetővé, hogy vastagabb aszfaltréteg kerüljön a híd és a 12-es országút közötti bekötőútra is. Terve és pénze is van az önkormányzatnak az Illye patakán áthajló palló, valamint parkoló megépítésére az iskolai bejárat előtt, de várnak egy megkésett jóváhagyásra, amely feltétele az építési engedélynek. Az apróbb munkálatokat is sorolja Fodor Imre: térfigyelő kamerákkal látták el mind a három települést, készül az ivóvízhálózat kiépítésének és bővítésének terve. Öröm a helyiek számára, hogy az egész község területén folyik a földterületek ingyenes telekkönyveztetésének egy szakasza, és igyekeznek minél hamarabb kivitelezni a helyi legeltetési üzemtervet.

 

Fodor Imre polgármester

 

Három évtized az egészség szolgálatában

Dr. Para János (sz. 1957) háziorvos harminc éve gyógyítja a hármas településen és a szomszéd falvakban élő pácienseit, volt alkalma megismerni azok bajait-panaszait. Ma már otthon érzi magát Illyefalván, de a kebelében hordozza szeretett szülőfaluját, gyerekkori emlékeinek helyét, Sepsikőröspatakot is. Para doktor aranydiplomásként végezte a marosvásárhelyi orvosit a hazai nagy változás évében, 1989-ben.

– Nagy hivatástudattal lettem a helybeli székelység orvosa, de azoknak az aldobolyiaknak is, akikhez, ha románul szóltam, irántam való tiszteletből, nekem magyarul feleltek. Jelenleg 2300 páciensem van. Magammal hurcolom a mikós diákkor minden kedves emlékét, ahol osztálytársam volt a nőgyógyász főorvos, Antal Álmos… Tizenkét éven át a megyei orvosi kamara alelnöke, majd elnöke voltam, s tapasztalatokat, tudnivalókat gyűjtögettem, hogy megyeitanács-tagként is valamelyest jobbítani tudjak a helyi orvoslás helyzetén.

Para doktornak a lepergett évtizedek alatt sikerült illyefalvivá lennie, s amint elmondta, ebben részük van kedves helyi barátainak is.

– Két fiam külföldön végzi szakorvosi szolgálatát, ami szülői öröm. Ha még egyszer újrakezdhetném hivatásomat, akkor is háziorvosként lennék doktor bácsija népemnek.
 

A templom és az iskola

Lajos József lelkipásztor már fiatalos jelenlétével is jelzi azt, amiért az illyefalvi református gyülekezet meghívta: újjáépíteni a közösséget. Nem célunk részletesebben bemutatni, mert lapunk Református Hírnök oldalán már megtette ezt ő maga. Ha ideje is engedi majd, ismerkedni fog Illyefalva régebbi kálvinista lelkészeivel, akiktől erőt és kitartást kaphat a helyi népes gyülekezet lelki-szellemi, nemzetiségi-kisebbségi törekvéseinek igazgatására.

– Felsőboldogfalván születtem, az elemi osztályokat otthon és a székelyudvarhelyi Benedek Elek-képzőben végeztem, majd a backamadarasi Kiss Gergely neves református kollégiumban érettségiztem 2013-ban. Abban az esztendőben már sikerrel felvételiztem a kolozsvári református teológiára. Pályaválasztásomban meghatározó szerepe volt Moldován Radu felsőboldogfalvi református lelkipásztornak, aki jelenleg is nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel vezeti-szervezi a kis régió református ifjúsági mozgalmát, valamint Barabási Domokos ócfalvi lelkésznek, akinek szintén sokat köszönhetek. A teológia után a kolozsvár-törökvágási gyülekezet lelkésze lettem, miközben más gyülekezetekben is alkalmam volt kipróbálni választott hivatásomat. Ez év szeptember elsejétől az illyefalviak meghívására foglaltam el itt szolgálati helyemet.

Lapunk oldalain is olvashattuk, miként szervezte meg a lelkipásztor közösen a helybeli László Lukács-iskola gyerekeivel és igazgatójával az 1956-os magyar szabadságharcra és forradalomra való műsoros megemlékezést.

– Nálunk ez rendhagyó kezdeményezés volt – tájékoztatott Jánó Enikő, az iskola igazgatója, akitől azt is megtudtuk, hogy az illyefalvi iskola felső tagozatán ottjártunkkor még zöld forgatókönyv szerint oktattak, a kisebbek és az ovisok vakációztak.

 

Illyefalva új lelkipásztora

 

Aminek még az illyefalvi krónikában ott kell lennie

Ott, annak a hegynek a mélyében fejtették a szenet Illyefalván, melynek tetején valamikor a már említett vár állhatott. Több alkalommal faggattuk az illyefalvi időseket, hogy miként őrizték meg Judit asszony várának emlékét. Elő-Szármányon még ma is emberi településnek vannak nyomai. A fenyőerdő előterében régi földparcellák barázdáit lehet látni, itt feküdt valamikor a falu – mondták az öregek – , s csak később húzódott le a völgybe – erősíti meg a szájhagyomány. Mi fenn, a millenniumi fenyőkkel borított hegy tetején egy trapéz alakú sáncra leltünk. Ez lett volna a keresett vár vagy az egykori falu templomocskájának maradványa? Boga Sándor azt állította, hogy a tetőn régészek kutattak. Valóban: 1910-ben próbaásatást végeztetett itt László Ferenc, a Székely Nemzeti Múzeum régésze. „Az Illye-patak bal partján... a Vágott-tető nevű erdő alatt fekszik a Forrós domb nevű őstelep” – írta szűkszavú jelentésében. Az ő adatai alapján Scheller Herman hannoveri tanár a háromszéki őstelepek sorába iktatta ezt a helyet. A valóság az, hogy legalább két helyen vannak romok, de hogy hol ásott László Ferenc, azt ma már nehezen tudná bárki megmutatni. Az 1980-ban 81 éves Petruk János bátyánk emlékezett arra, hogy romok voltak a fenyős tetején, és egy olyan szájhagyományra is, miszerint a faluban álló templomkastély alól alagút vezetett fel a Szármány felé, és a Guruzsában ért ki a napra, éppen a vár alatt. „No: a Guruzsába keressék a romokat! – mondta. – Ott volt egy kicsi vár, az volt a régi falucska menedékhelye. Később leköltöztek a népek, mert ott fenn nem volt elég víz, s itt lenn aztán nagy és erős várat építettek kőből.”

Illyefalvi Judit várának helyét Orbán Balázs is megkereste, amikor Illyefalva környékével ismerkedett. A várról egy Fuchs nevű szász történész is írt, ezt Trausch Joseph is közölte 1847–48-ban egy Brassóban megjelent munkájában. Mint kiderült, ez nem más, mint az a verses krónika, melyet Orbán egy régi illyefalvi anyakönyvből közölt Illye vára 1658-as, tatárok okozta pusztulásáról. Ettől még nem lettünk okosabbak. Valamelyes siker koronázta azonban a titokzatos régi regény után való kutakodásunkat is. Eredetileg német nyelven íródott, szerzője egyelőre ismeretlen, 1799-ben jelent meg Bécsben, s miként azt Tóth Sándorné közölte, magyar nyelvre Barkassy Ádám fordította. Cselekménye hazai földön játszódik, a mi fajta emberekre ismerünk rá benne. Címe: Zrinyi Miklós Horváth országi bán szerinvári baráttyainak és Illyefalvi Judith kisasszonynak történetei (Pest, 1812).

Illyefalva bányászfalu volt. Több megszakítással 1868 és 1961 között itt lignitbánya működött, ahol mélyműveléssel fejtették a közepes minőségű, földes barnaszenet. 1918 előtt innen normál nyomtávú pályatesten szállították le a szenet az egykori illyefalvi rakodóra, amely ma is az Illyefalva vasúti megálló nevet viseli. A szénbánya bejárati övezetét még ismerjük, a közelben egy régi külművelés helyét is látni lehet az Illyefalvi-patak völgyében.

Az illyefalvi szénből az idők folyamán számos plio-pleisztocén kori ősemlőslelet és más gerinctelen állat kövülete látott napvilágot. Innen került a bukaresti természettudományi múzeumba egy gumós fogú őselefánt (masztodon) maradványa, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba pedig a Háromszéki ősmedve szemfoga.

Az Illye-patak egyik mellék­árkában gyengén szénsavas ásványvíz tör a felszínre, a forrás felújítása időszerű lenne.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1170
szavazógép
2020-11-03: Magazin - :

Orosz állampolgár lenne Snowden

Az orosz állampolgárság felvételével kettős állampolgár akar lenni Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus. Ezt Anatolij Kucserena, a hét éve Oroszországban élő Snowden ügyvédje mondta el tegnap Moszkvában újságíróknak. A 37 éves informatikus október 22-én korlátlan időtartamú oroszországi lakhatási engedélyt kapott.
2020-11-03: Gazdakör - Bokor Gábor:

Van igény az összefogásra (Megőrölték a búzát a Magyarok Kenyeréhez)

Ünnepélyes keretek között zajlott a háromszéki gazdák által a Magyarok Kenyere programban felajánlott búza őrlése: Egerpatakon a Módi-malomban 2500 kilogramm búzát őröltek meg. A lisztet civil szervezetek osztják szét rászoruló családoknak. Az őrlésen jelen volt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, az RMDSZ képviselőjelöltje, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke, Módi Sándor, a malom tulajdonosa, Réty és a környező községek elöljárói, gazdák, a háromszéki falugazdászok. Az eseményt az SZGE kezdeményezte a megyebeli falugazdászok szervezésében, szerepet vállalt az AgroSIC Közösségek Közötti Fejlesztési Egyesület és Kovászna Megye Tanácsa is.