Szélcsend Szotyorban

2020. november 10., kedd, Faluvilág

Szotyorban egyelőre csak a sokadik gond a járvány, eddig még lassan terjedt a peremtelepülésen a koronavírus, mostanság egyfajta csend üli meg a falut. Az élet araszolgat: reggelente szotyori őstermelők kirakodnak portékájukkal a sepsiszentgyörgyi piacon, építkezést tervez az egyházközség, készül egy új lelkészi lak terve. Különleges, Trianonra emlékeztető jelet őriz a temető, s bár a síkság szélén, ahol Szotyor fekszik, nincsen kiemelkedő hegymagaslat, az október végi szélcsendben az Olt teraszormán mégis fellobbant a jelképes őrtűz.

  • Utcakép a református templommal. Fotó: Albert Levente
    Utcakép a református templommal. Fotó: Albert Levente

Forró övezet volt

Szotyor bő fél évszázaddal ezelőtt, úgymond, demarkációs vonalnak számított. Vita tárgyát képezte 1968 küszöbén, hogy a falu környékén, mellette akarták meghúzni valahol Brassó és a Kovászna megyeként újrarajzolt Háromszék határvonalát. A kor történetét fiatal kortárs és senkinek le nem kötelezett történészek írták meg lényegre törően 2013-ban Újjászületés, Háromszékből Kovászna alcímmel a Háromszék Vármegye Könyvkiadó gondozásában. A tény már rég történelemmé kövesedett, de azóta is hat a mára. Sokan mondták, hogy lehet, a helybeliek jobban jártak volna Brassó megyével s a nagyváros piacaival, mint a szentgyörgyivel, ott talán jobban megéltek volna! Sajnos, a piaci portékát termelőknek akkor semmit nem nyomott a latban, hogy az új megyéhez való csatlakozás etnikai szempontból előnyöket kínált – derült ki fél évszázad után is az akkori történésekre még élénken emlékező néhány helybelivel folytatott párbeszédből. Jól van ez így, ahogyan van, jobb, ha a megyei tanács emberei törik a fejüket a településfejlesztésen, s mi csak bírálgatjuk őket. A mai körülmények között egy ilyen kis település úgysem tudna megélni a saját zsírjából.

– Az vitathatatlan, hogy a városi önkormányzat gondot fordított az eltelt időkben Szotyorra – jegyezte meg Miklós András falufelelős, a sepsiszentgyörgyi tanács szavazat nélküli tagja. – Bizonyára a városvezetés is megérti, hogy a faluban létezik egyfajta türelmetlenség, főleg akkor, amikor a település számára fontos beruházások késlekedtek, avagy szüneteltek. Kiépült a víz- és szennyvízhálózat, de a település szélein, a peremi részeken meg kell hosszabbítani mindkettőt, ebből adódik az is, hogy egy-egy falurészen éppen az infrastruktúra hiánya akadálya az aszfaltozásnak. Mondhatni, évek óta késik a mezőművelés szempontjából nagyon fontos szotyori Olt-híd felújítása vagy bár megerősítése, hogy könnyebben elérhetőek legyenek a folyón túli mezőgazdasági területek. Én magam kaszálom-gondozom településszerte a kiterjedt zöldövezeteket. Igényelni fogom a városi önkormányzattól egy kisebb fűnyíró gép és tavasszal virágpalánták beszerzését is, hogy szebbé, élhetőbbé varázsolhassuk a települést.

Miklós András, aki civilben a református egyházközség gondnoka, énekvezére, elmondta, hogy újrázna mint falufelelős még egy ciklusra, ugyanis hamarosan sor kerül a falufelelősök választására is.

 

Miklós András falufelelős

 

Új lelkészi lak és gyülekezeti ház

A helyiek elmondták, hogy Sánta Imre református lelkipásztor fiatalos erővel folytatja a lelki közösség építését, de valós gondot okoz számukra, hogy tisztes kort ért meg, s lakhatatlanná vált a helybeli lelkészi lakás. Újjáépítése mellett döntött a presbitérium, de mivel a gyülekezet közösségi házzal sem rendelkezik, Zakariás Attila műépítész tervei alapján így egy kettős célú ingatlan épülne: papi lakás és közösségi ház.

– A parókia építésére anyagi ígéretet kaptunk az egyházi főhatóságtól és a magyar kormánytól – részletezett Sánta tiszteletes –, és gondnokunk segítségével gyűjtést kezdeményeztünk a gyülekezetben is, amely eddig eredményesnek bizonyult, az egyházközség tagjainak mintegy 60 százaléka már felajánlotta e célú adományait. Folyik az épületegyüttes kivitelezéséhez szükséges jóváhagyások beszerzése, amit én magam intézek. A parókiális épület területén áll a holland segítséggel épült Sela-ház, egyelőre ebben folynak a törvényes rendelkezések betartásával a legfontosabb gyülekezeti események, például a bibliaórák. A járvány miatt nem kerülhetett volna sor több olyan rendezvényre, mint a már megpályázott gyermektánctábor helybeli és testvértelepülési vendéggyermekek részvételével, a reformációra való megemlékezést is csak egész szűk körben sikerült megtartanunk.

– Rég húzódik különböző okok miatt a szotyori ravatalozóház építése – folytatta a gondnok. – A városi önkormányzat építteti a Sepsiszentgyörgyön minőségi munkája után ismert Pitlák céggel, az egyházközség a területet biztosította a templom közvetlen közelében. A kivitelező mikóújfalusi kőfaragó szakembereket alkalmazott a ravatalozó bejárati részén tervezett mutatós terméskő dekoráció elkészítésére. Jelenleg az épület környékén végzik a kültéri munkálatokat, tereprendezés zajlik, kerítést építenek. Az egyházközség saját erejéből villanymeghajtásra szereltette a harangokat, kivételt képez legkisebb, műkincs értékű harangunk, amelyet, hogy kíméljük, csak különleges alkalmakkor szólaltatunk meg. A falunak is elmaradt a járvány miatt egy sor betervezett rendezvénye, a legfontosabb megbeszéléseket a faluházán tartjuk meg.

A szotyoriak gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki két magyarországi testvértelepüléssel: a Tolna megyei Alsónánával és Zala megyei Kisbucsával. Örömmel tájékoztatott a falufelelős, hogy egy kilencszemélyes, jó állapotú kisbuszt adományozott a Szotyor Jövőjéért Egyesület számára a kisbucsai önkormányzat, ami megkönnyíti a közösségi problémák intézését.

– Kisbucsa önkormányzata levélben érdeklődött polgármesterünktől egy olyan település iránt, amellyel testvéri kapcsolatot alakíthatna ki Sepsi térségében. Mert a választás itthon Szotyorra esett, én kaptam feladatul ennek az ügynek a lebonyolítását – tájékoztatott kérésünkre Bálint József volt városi önkormányzati képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség jelenlegi megyei elnöke.

 

A ravatalozó

 

Múlt és jelen egymás mellett

Református egyházközsége, katolikus filiája és óvodája révén Szotyor népessége önálló falusi életet él, csak ősi iskolájának padjai maradtak mostanra üresek. A hely lakott volt a legrégibb időkben is. Az Olt magas teraszának rétegei régészeti meglepetéseket kínálnak. 1463-ban – feltehetően védelmi célokat is szolgáló – várfalakkal körülvett plébániatemplomáról emlékezik az oklevéltár. A templomerőd jó szolgálatot tehetett a falu egyébként védtelen lakóinak, hisz különösen nagy veszélyt jelentett itt a két nagy utolsó, az 1558-as és az 1661-es török-tatár betörés. Ebből a templomból maradhatott meg az az 1426-ból származó kis harang, melyen az akkori idők latin nyelvű felirata olvasható: O Rex gloriae veni cum pace (Dicsőség királya, jöjj békével). A helyi hagyomány azt tartja, hogy a tatárdúlás idején az Oltba süllyesztették a kis harangot, mert nagyon féltették, s csak évszázadok telte után került elő annak iszapjából, a parton játszadozó gyermekek figyeltek fel rá.

Megérdemli, hogy óvja az egyházközség, mert még a nándorfehérvári győzelem előtt készült, s ilyenként idősebb, mint a déli harangszó. Szotyorban katolikusok is élnek, lélekszámuk ötven körüli – tájékoztatott Sánta Pál, az illyefalvi máter plébánosa. A filia 1988–2000 között épített magának kápolnát. Védőszentje Szent Imre herceg, búcsúját az elmúlt vasárnap tartották. A járvány miatt papi vendégek nem voltak jelen a búcsún, az ünnepi misét és szentbeszédet Sánta plébános, az illyefalvi máter papja végezte. Érdekesség a kápolna mindkét harangja. A kisebbik harangot gróf Majláth Gusztáv Károly püspök saját költségén készíttette és ajándékozta 1903-ban. Nagyobbik harangját 1937-ben, az erőszakos elrománosítás idején „ajándékozta” – központi parancsra – az egyik chișinăui felekezeti iskola, de mivel itt nem létezett görögkeleti gyülekezet, a harang egy ideig iskolacsengőként szolgált. 1940 után a temetőben álló katolikus haranglábra szerelték, majd társával együtt a mai kápolnába került. A Chișinăuból kapott harang Bukarestben készült a Gheorghe Dumitrescu-féle Oituz nevű öntödében. A később protestánsok birtokába került régi erődtemplomot az 1802-es nagy földingás pusztíthatta el, a szotyoriak kénytelenek voltak újjáépíteni, feltehetően az egykori várfal köveiből 1816–1825 között, késő barokk harangtornya azonban csak 1869–1871 között készült el. Az épületet temetőkert övezi, itt áll a Nagy család temetkezési kriptája. Itt nyugszik Szotyori Nagy Tamásné Vajna Terézia (1805–1884) is, akinek a magyar szabadságharc idején tanúsított magatartása miatt (kúriájában rejtegette és élelmezte az osztrák terror elől menekülő honvédeket) Nagyszeben börtönéből is kijutott. Az egykori iskola az 1840-ben emelt kuriális épületben, a volt Gidófalvy-udvarházban működött, amelyben mára már csak az óvoda maradt. Az óvodások lélekszáma és helyzete után érdeklődve Csiza Réka óvónőtől megtudtuk, hogy a kis egység a sepsiszentgyörgyi Ady Endre Általános Iskolához tartozik, ottjártunkkor a kilenc kisgyermek vakáción volt. „Egy gyerekem sem volt beteg – tájékoztatott az óvónő –, de mivel az Ady Endre-iskola piros forgatókönyv szerint működik, a szotyori óvodának is ezt kellett követnie.”

A legrégibb idők óta ismertek voltak a vidéken az óriáskövek, amelyek turisztikai érdekességek, és az ős-Olt teraszából kerültek ki. Egykor olyan hatalmas erővel zúdult le a tájon a folyó, hogy magával sodorta a jégbe fagyott, több tonna súlyú vulkanikus szikladarabokat a Csomád-hegytömb tövéből. Onnan származik a szotyori Óriáskő, vagyis a Szépasszony köve is, amellyel régebb a rakoncátlankodó gyermekeket ijesztgették: „Ügyelj, mert elvisz szépasszony!”, vagy: „Ne menj oda, mert a szépasszony békap!”

A két világháború között ide települt brassói bolgárkertész tevékenysége révén egyre nagyobb méreteket öltött a zöldségtermesztés. Szotyor és a szomszédos Kilyén látja el tavaszi primőrökkel a város piacát. A Sepsiszentgyörgy közelsége miatt erőteljesen polgáriasodott lakosság egy része a város intézményeiben keresi kenyerét.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1142
szavazógép
2020-11-10: Magazin - :

Kulturális központ Érmihályfalván

Kulturális központtá alakítják az idei irodalmi Nobel-díjas költő, Louise Elisabeth Glück felmenőinek érmihályfalvi malmát – adta hírül a Maszol.ro hírportál. Az érmihályfalvi Gizella malom az Érmellék egyik legjelentősebb ipari épülete és az Észak-Bihar megyei kisváros egyik jelképe, amely jelenleg meglehetősen leromlott állapotban van, de elkezdődött a megmentése, miután a helyiek eldöntötték, hogy kulturális központtá építik azt át.
2020-11-10: Gazdakör - Incze Péter:

Több mint kétmilliárd euró pályázható (Vidékfejlesztés)

Mihai-Liviu Moraru, a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség (AFIR) vezérigazgatója az Agerpresnek adott hosszabb interjúban beszélt a pályázati újdonságokról, az új, 2021–2027 közötti nemzeti stratégiai terv állásáról, a kifizetések helyzetéről. A vezérigazgató szerint a következő két évben, az átmeneti időszakban az unió engedélyezi a pályázatok indítását, kiírását. Új pénzekkel, régi szabályokkal – fogalmazott a vezérigazgató. Románia az új vidékfejlesztési alapokból 2,15 milliárd eurót pályáztathat meg a következő két évben.