A múlt hétTöbb elnök jobb lenne

2020. november 10., kedd, Jegyzet
Kuti János

Az Amerikai Egyesült Államok akkora, hogy mindkét része nagyhatalom maradna, ha kétfelé osztanák is. Mivel a két elnökjelölt majdnem egyforma eredményt ért el, meg lehetne oldani azt, hogy azoknak az államoknak a főnöke legyen Joe Biden, amelyekben ő győzött, mondjuk az Egyes Számú Amerikai Egyesült Államokban, és a többieket, a Kettes Számú Amerikai Egyesült Államokat pedig irányítsa Donald Trump.

Akkora nagy birodalmat, amelyik a világcsendőrség szerepét is játssza, nehéz egy embernek irányítania. Trumpról sokan mondták, hogy nincs ki mind a négy kereke, Biden (aki, úgy néz ki, megnyerte a választásokat), úgy tűnik, mintha kissé szenilis lenne. Lehet, hogy jobb volna, ha minden államban külön elnököt választanának, mert akkor kikerülhetne néhány normális is közülük.

Amerika mindig olyan hatalmas demokráciával rendelkezett, hogy felesleg is volt belőle elegendő. Már az első világháború után világraszóló demokratikus elveket dolgozott ki az akkori elnök, Wilson, meghirdette a népek önrendelkezési jogát, melynek eredményeként aztán a győztes államok önrendelkeztek a vesztesek felett. Aztán ennek következtében jött a második világháború, melynek végén a nagy győztesek – köztük az amerikai elnök Franklin D. Roosevelt – megtárgyalták a világ újrafelosztását, és egyetértettek azzal, hogy a közép-európai országokat az orosz érdekszférába dobják. És olyannyira betartották az egyezséget, hogy az ötvenhatos magyar forradalomkor, Eisenhower elnök idején, a Szovjetunió nyugodtan lerohanhatta Magyarországot. Az Egyesült Államok (és annak elnöke) a füle botját sem mozdította, ha csak azt nem vesszük fülebot-mozgatásnak, hogy a Szabad Európa Rádión keresztül hülyítették a magyarokat, hogy harcolva tartsanak ki.

Az amerikai elnökök nemcsak más népeknek szereztek gyakran örömet, hanem sajátjuknak is, mert például több elnök mandátuma alatt harcoltak katonáik Vietnamban, ahol több mint 58 ezer amerikai vesztette életét, teljesen hiábavalóan. Ott Nixon elnök kötött végül fegyverszünetet, aki aztán saját újraválasztásán ügyködött törvénytelen módon, ami a leváltásba került volna, ha le nem mond (ez volt a Watergate-botrány).

Van olyan mondás, hogy Amerikában az nyeri az elnökválasztást, akit támogatnak a fegyvergyártók. Ott boldog-boldogtalannak van fegyvere, és a fegyvertartás problémáját még egy elnöknek sem sikerült rendeznie. Ha egy jobbacska elnök került a Fehér Házba, olyan, mint például J. F. Kennedy, azt lelőtték, mert volt amivel.

Az amerikai elnökök nagyon harcoltak a terrorizmus ellen is. Ilyen címen vonultak be Afganisztánba (NATO-hadműveletek néven), ahonnan tíz év háborúskodás után a Szovjetunió farokbehúzva kivonult. Az ifjabbik Bush elnök idején lerohanták Irakot arra hivatkozva, hogy Szaddám Huszeinnek tömegpusztító fegyverei vannak (ami nem volt igaz), és olyan rendet tettek ott, hogy abból koldultak. És azóta sincs béke az arab országok egy részében az olajkutak között. Több észak-afrikai országot is demokráciával akartak boldogítani, az ott élők viszont tömegesen menekülnek, mert már nem otthon, hanem Európában akarnak boldogulni.

Trump olyan jó fegyverüzleteket bonyolított, hogy azok szerint neki kellett volna győznie most is, hisz mikor négy éve megnyerte az elnökválasztást, első útja Szaúd-Arábiába vezetett (gondolom, köszönetképpen a fegyvergyárosoknak), és eladott nekik 110 milliárd dollárra helikoptereket és rakétaelhárító rendszereket. Nem tudom, hogy Joe Biden miket vállalhatott, mert nehéz túlszárnyalni Trumpot, aki állandóan azon lovagolt, hogy az európai NATO tagállamok a nemzeti össztermék két százalékát költsék honvédelemre, ez alatt azt értve, hogy vegyenek tőlük fegyvert, vagy fizessenek azért, mert az USA állítólag megvédi őket ellenségeiktől. Addig várták a mostani generáció szülei és nagyszülei az amerikaiakat, hogy most már megérkeztek az amerikai katonák is.

Mi is jó barátságba kerültünk Amerikával, mert megígértük nekik a két százalékot, és tartottuk is szavunkat. Iohannis elnök nyélbe is ütött Trumppal egy négymilliárd eurós fegyverüzletet. Orbán Viktor is erősen szurkolt Trumpnak, és valószínű mások is, csak azok nem verték nagydobra. Most Orbán abban reménykedik, hogy nem romlik nagyon meg a viszony Amerikával. Pedig jönnek majd az új nagykövetek nagy követelésekkel Magyarországra és Romániába egyaránt.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1169
szavazógép
2020-11-10: Közélet - Nagy D. István:

Vegyék figyelembe a szülői és tanári visszajelzéseket (Oktatás)

Levélben fordult tegnap Monica Anisie tanügyminiszterhez az online oktatásban tapasztalt nehéz­ségek kapcsán Benkő Erika RMDSZ-es háromszéki képviselő. A politikus azt kérte a tárcavezetőtől, hogy a kormány vegye figyelembe az eddigi tapasztalatokat, valamint a tanári, szülői visszajelzéseket és javítson a jelenleg kialakult tarthatatlan helyzeten, különösen a kisiskolások esetében.
2020-11-10: Máról holnapra - Nagy D. István:

Az örök meglepettek

Azt egy ideje erőst sejteni lehetett, hogy Romániában nem a tél az egyetlen, mely minden évben váratlanul éri a döntéshozókat, hatóságokat, és pár kivétellel minden alkalommal szorgos hegy alatti abrakolásra készteti őket az ilyen esetekben borítékolható szánalmas vagy igencsak gyanús eredménnyel.