Csikós Júlia: 150 éve született Péter Mózes

2020. december 7., hétfő, Emlékezet

(1870. december 6. – 1930. augusztus 26.)
Péter Mózes több mint 40 évet töltött a Székely Mikó Kollégium falai között: 4 évet diákként, 37 évet tanárként, ebből 14 évet igazgatóként. Bár ez az idő a tavaly 160 éves iskola életének negyedét jelenti, úgy tűnik, Péter Mózes neve feledésbe merült, pedig tanári munkája mellett sok tisztséget viselt a kollégiumban, ugyanakkor múzeumőrként dolgozott a Székely Nemzeti Múzeumban, és részt vállalt a Sepsi Református Egyházmegye munkájából is, melynek előbb jegyzője, majd világi elnöke volt.

Szörcséről Kolozsvárra, majd Sepsiszentgyörgyre

Szörcsén született, édesapja, aki korábban a kollégium tanítója volt, itt szolgált lelkészként. A családban öt fiúgyermek és két leány született, a fiúk mindannyian humán értelmiségi pályára léptek. Péter Mózes szülőfalujában kezdte iskolai tanulmányait, majd a Mikó Kollégiumban folytatta, de mivel a sepsiszentgyörgyi kollégium még az algimnáziumi korszakát élte, a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban tanult tovább, 1889-ben érettségizett. Vonzódott a latin és a görög nyelv iránt, így beiratkozott a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészkarára, a klasszika filológia szakra. Legendává vált, hogy egyetemi hallgató korában a latin szótárt elejétől a végéig megtanulta.

Tanári munkáját 1893. szeptember 1-jén kezdte meg segédtanárként a Mikó Kollégiumban. A tanárvizsgát a következő évben tette le, ettől kezdve a latin és a görög nyelv rendes (végleges) tanára. Székfoglaló értekezését 1895. június 27-én tartotta A tizenkét legfőbb olymposi istenség szerepe a görög mitológiában címmel. Értekezése végén tanári feladatát, küldetését így határozta meg: „Csak azt jegyzem még meg, hogy ezen ideális görög szellemnek a praktikus római szellemmel párosított lelkiismeretes hirdetése lesz a Székely Mikó Kollégium kötelékei között életemnek legfőbb feladata. Annak a klasszikus szellemnek hirdetése, amely érintkezésbe hozván elménket a nagy emberek szellemével, gondolataival és eszméivel, részeseivé tesz az emberi társadalom legbecsesebb vívmányainak: a hazának, a dicsőségnek, a szabadságszeretetnek, a becsületnek, a vallásnak és ideálnak – márpedig egy nemzet sem élhet ideálok s a bennük való hit nélkül, mint ahogy az ember nem élhet lélek nélkül. Az Úr lelke és segedelme legyen velem e nemes törekvésemben!”

 

Szertárőr, jegyző, igazgató

Történelem-filológia szertárőri tisztségét egész tanári pályája alatt viselte, de volt a tanári szék és az elöljárósági gyűlések jegyzője, a kollégiumi elöljáróság tanári tagja, a nagykönyvtár, a tanári és az ifjúsági könyvtár felügyelője is. Az igazgatói tisztséget 1902-ben Pap Lajostól vette át, 1916-ban Csutak Vilmosnak adta át.

Az 1902. szeptember 8-án tartott évnyitó beszédében örömmel nyugtázta az elöljáróság iránta való bizalmát, ugyanakkor aggodalommal és kétkedéssel gondolt arra, meg tud-e felelni az elvárásoknak: „Örömmel hajoltam meg a méltóságos elöljáróság kitüntető bizalma előtt, hogy egy ideig vezérmunkás legyek azok között, kiknek iskolánk fejlesztése jutott feladatul, édes reménnyel tölti el keblemet az a hit, hogy így, mint az intézetnek egykori növendéke, fokozottabb mértékben teljesíthetem az alma mater iránt szívemben érzett szent kötelezettségeket, de másfelől aggódó félelemmel tekintek a jövő elébe erőtlenségem érzetében, hogy vajon szívem óhajtása szerint megfelelhetek-e ama nagy feladatnak, amelyet részemre intézetünk szellemi ügyeinek vezetése kijelölt”.

Ebben a tanévben már kiteljesedett a tanári kar, zavartalanul működött a főgimnázium. Rendes vagyis véglegesített tanár volt Benke István latintanár, Bodor Domokos matematikatanár, Csősz János, aki magyar és német nyelvet tanított, dr. László Ferenc földrajz- és természetrajztanár, Máyer János, aki német és magyar nyelvet, valamint görögpótló irodalmat tanított, Pap Lajos matematika- és fizikatanár, Péter Mózes, Végh Endre rajztanár és Zayzon Ferenc, aki magyar és latin nyelvet, történelmet, görögpótló irodalmat tanított. Petrás György rendes tornatanár, I. Szász Béla rendes zenetanár, Tárkányi György rendes vallástanár volt. Segédtanári minőségben dolgozott Darvai István, Szász Ferenc és Varga Gábor, intézeti orvos volt dr. Daday Vilmos, aki egészségtant is tanított. A más felekezetű tanulók vallásos oktatását Fejér Manó helybeli római katolikus esperes-plébános, József Lajos kilyéni unitárius lelkész, Hamsea György helybeli görögkeleti lelkész és Lieber Dezső helybeli izraelita kántor végezte.

 

Évkönyvek, alkalmi beszédek

Péter Mózes igazgatói minőségében 14 iskolai értesítőt (évkönyvet) szerkesztett, az ezekben található Általános tudnivalók a kolozsvári Erdélyi Protestáns Lapban, illetve 1908-tól a Református Szemlében is megjelentek. Az értesítők tartalmazták az igazgató évnyitó és évzáró beszédét és jelentéseit, melyek a korabeli iskolatörténet legfontosabb forrásai.

Ugyanakkor az igazgató szomorú kötelességének számítottak a búcsúbeszédek és emlékbeszédek. Péter Mózes búcsúbeszédet mondott Antal Zsigmondné Jancsó Zsuzsanna alapítványtevő és Bodor Domokos tanártársa sírjánál, emlékbeszédet tartott Domján István tanár, dr. Bodor Tivadar kollégiumi főgondnok, özv. Dónáth Józsefné, a főgondnok felesége emlékére, aki férje halála után sem szűnt meg a kollégiumot támogatni. Méltatta Fazakas István főszolgát, Benke István tanárt, id. Péter Károly szörcsei lelkészt, az édesapját, és dr. László Ferenc tanártársát.

Alkalmi beszédei a kollégium történetének fontos eseményein hangzottak el. 1905-ben a Mikó tornászcsapata a Budapesten rendezett országos ifjúsági tornaversenyen elnyerte az első díjat és vele a győzelmi vándorzászlót. Az összesített pontszámuk 14,7 volt, míg a második helyezett debreceni Református Kollégium csapatáé 13,9. Összesen 21 ezüstérmet („első győztes”), 12 bronzérmet és 6 kitüntető oklevelet kaptak a mikós diákok. A győztes csapatot úgy fogadta Sepsiszentgyörgy, mint a magyar olimpiai verseny győzteseit. Péter Mózes igazgató az állomáson, majd a kollégium előtt is beszédet mondott. Átvette a vándorzászlót és a kollégium elöljárósága és tanári kara nevében elismerését tolmácsolta Petrás Györgynek, a versenyző diákoknak és kísérő tanároknak.

Az 1905. év másik meghatározó eseménye volt gróf Mikó Imre születésének centenáriumi megünneplése. Zabolán 1905. szeptember 4-én országos jelentőségű intézmények képviselőinek jelenlétében és az ünnepi beszédek után felavatták a Mikó Imre szülőházát megjelölő emléktáblát, melyet a Székely Mikó Kollégium állított. A kollégiumban október 18-án tartották a Mikó-ünnepélyt. A két eseményről részletesen beszámolt az éves Értesítő, Hidvégi gróf Mikó Imre emlékezete címmel emlékfüzet jelent meg Péter Mózes szerkesztésében.

1908. június 14-én, az iskolazászló avatási ünnepségén Péter Mózes Végh Endre rajztanárt méltatta, aki a zászló tervezésekor szem előtt tartotta, hogy „e jelvénynek méltónak kell lennie a nagy alapítók dicső szelleméhez s Kollégiumunknak csaknem félszázados tradíciójához”. Az 1908–1909-es évi Értesítő első része A Kollégium félszázados működésének emléke címet viseli. Péter Mózes a szerkesztés mellett A Kollégium alapító testületének, a Rikánbelőli Kommunitásnak ismertetése és rövid története című tanulmánnyal járult hozzá az 50. évforduló méltó megünnepléséhez.
 

Dicső tetteket cselekedni

Igazgatóságának utolsó éve az 1915–1916. tanév. Tanára és később kartársa, Benke István emlékét elevenítette fel egy emlékbeszédben, majd Iskolánk és a háború címmel az épület, a tanárok és a diákok megváltozott helyzetét, körülményeit és lehetőségeit ismertette. Évzáró beszédében gróf Mikó Imre jelmondatát idézte: „Et facere et parti fortia”, vagyis „A dicső tettek végrehajtása és a hősies szenvedéseknek elviselése elsősorban a harctéren küzdő katonáknak jut osztályrészül. Továbbá Mikó Imre jelmondatának megvalósítására törekedünk mi, itthon maradottak is, akik nemes lemondással és megfeszített munkával teljesítettük a világháború miatt megsokasodott kötelességeinket”.

A háború éveiben a Sepsi Református Egyházmegye Egyházi Értekezletében végzett világi elnöki munkája hozhatott egy kis megnyugvást lelkébe; közeledett a reformáció 400. évfordulója. Az 1918-ban megjelent Emlékkönyv szerkesztőbizottságának elnökeként Péter Mózes előszót írt a kötethez, valamint A reformáció lényege, jelentősége és hivatása és A Református Székely Mikó-Kollégium történetének vázlata és jelenlegi állapotrajza című tanulmányait közölte.

 

A múzeum igazgató-őre

Élete utolsó évtizedében latin és görög nyelvet, történelmet, filozófiát tanított a Székely Mikó Kollégiumban és a Székely Nemzeti Múzeum igazgató-őre volt. Idézzük Nagy Józsefet, aki az Ifjú Erdély 1930. szeptember-októberi számában méltatta: „Péter Mózes szolga volt. Anyaszentegyházának, iskolájának hűséges szolgája, aki a klasszikus tárgyak, régi nyelvek, gondolkozások, filozófiák átadójaként őrködött a múlt értékei felett, de amikor megváltozott az erdélyi életünk, nem maradt meg a múlt értékei mellett csupán, hanem az ifjúságért való lángolásában nekifogott a „kell”-nek, az állam nyelvének tanulmányozásához, hogy szeretett székely diákjai ne kerüljenek itt sem más nemzetiségű tanár keze alá. A bakkalaureátusok minden szenvedését végigszenvedte diákjaival. Bekísérte őket Brassóba, harcolt, küzdött a diákjaiért és velük örvendezett, ha elhangzott a felmentő ítélet: sikerült az érettségim”.

1930 augusztusában Tordán meglátogatta bátyját, Antalt. A család hiába igyekezett melankóliáját enyhíteni, Péter Mózes önkezével véget vetett életének. Holttestét Sepsiszentgyörgyre szállították, a Székely Mikó Kollégium tornacsarnokából temették, síremléke a közös temetőben található.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 527
szavazógép
2020-12-07: Riport - :

Kós Károly megidézése (Bánja-e a székely 9/2.)

Tervem, hogy körbejárjam a történelmi Udvarhelyszék településeit, amelyek jórészt a mai Hargita megye délnyugati részén helyezkednek el, illetve részben átnyúlnak Háromszék/Kovászna, Maros és Brassó megyébe is. Riportsorozatom egyik célja, hogy bemutassam Székelyföld különálló tájegységeit, áthajolva szomszédos közigazgatási területekhez tartozó kerítéseken, körülnézve ugyancsak székely településeken. Udvarhelyszék irányából Erdővidék felé közelítve vesszük szemügyre a falvak mai gazdasági és társadalmi helyzetét, a rejtett és megmutatkozó potenciált, a pillanatnyilag zajló folyamatokat és a közeljövőre vonatkozó terveket. Minden települést megvizsgálok az egyházközségek, a helyi vállalkozások szintjén, illetve a civil berkekben zajló közösségépítő munka szemszögéből is, külön figyelve arra, hogy rávilágítsak a szellemi és az épített örökségre.
2020-12-07: Világfigyelő - :

Sikeres a vajdasági gazdaságfejlesztési program

Rendkívülinek nevezte a 2020-as évet Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Szabadkán, de kiemelte: a koronavírus-járvány ellenére a vajdasági magyarság gazdasági megerősítése érdekében végzett munka nem állt le, a gazdaságfejlesztési program idén is sikeres volt.