Fenyőfáink egyik dísze ez a gombánk, melyet népünk többnyire nem tart külön számon. Főleg toplónak, taplónak, fagombának nevezik. De azért hasznosítják például Gyimesben, hol 2011-ben láttam szegett taplóból (Fomitopsis pinicola) készített virágtartót és gyufatartót is. A ház falára tették fel őket.
Ez a nálunk egész évben termő, erdeinkben gyakran látható gomba az anyaországban ritkán fordul elő. Termőteste általában 10–20 cm széles (ritkán akár 40 cm szélesre is megnőhet), 5–15 cm vastag. Patkó, félkör vagy kagyló alakú. Felszínén fiatalon lakkszerű réteg van, idősen ráncos. Széle eleinte lekerekített, később éles.
Körkörösen zónázott, színe középen szürke, majd a széle felé vörösesbarna, barnássárga. Fehéres, sárgás a növekedésben levő széle. Csöves termőrétegű, pórusai szűkek, krémszínűek, majd barnák. Húsa kemény és vastag. Íze kesernyés, dohos szagú. Főleg fenyőfák (leginkább luc), ritkábban lombos fák elhalt törzsén él, barnakorhadást okoz. Nem ehető.
Lelley János A gombák gyógyító ereje című könyvében említi, hogy a kínai népi gyógyászatban a szegett taplóról azt tartják, hogy jó a tüdőnek, erősíti a gyomrot.
Előszeretettel használják koszorúk, s hogy időszerűek legyünk, tegyük hozzá: adventi koszorúk készítésére úgyszintén tájainkon.
Zsigmond Győző
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
