Nagyon sokan éltek is ezzel, és biztosan tudom, akik ily módon szerezték be a könyvet, nem polcdísznek használták: láttam olyan példányt, mely kétszeresére duzzadt a megfelelő helyekre beragasztott-betűzött újságkivágásoktól. Hiszen a könyv szerzői – Cserey Zoltán és József Álmos – nem érték be az egyszeri megjelenés dicsőségével: a maguk sávján mindketten folytatták a kutatást, az adat-, illetve dokumentumgyűjtést, eredményeiket időnként a sajtóban tették közzé, olyan adalékokkal bővítve Sepsiszentgyörgy történetét, melyek nem csak a városukat jobban megismerni szándékozók érdeklődését keltették fel, hanem őket is arra sarkallta, újra megjelentessék Sepsiszentgyörgy képes történetét.

Nos, ez a második, bővített kiadás is elérhetetlenné vált rövid időn belül, bizonyítván a településtörténetek felettébb szükséges voltát. Sepsiszentgyörgy képes története ugyan nem monográfia, szerzői nem is annak szánták, csupán a várost – tereit és lakóit, épületeit és városképének alakítóit – bemutató kiadványnak. És éppen ez az erénye, sikerének titka: a rengeteg illusztrációs anyaggal, azok közérthető megfogalmazású magyarázatával olyannyira közelivé hozzák a régmúlt korokat, az egykori várost, hogy szinte érezni mindenkori lüktetését, hallani hétköznapi csendjét, ünnepi zsivaját.

Sepsiszentgyörgy képes történetének a Gutenberg Kiadó felkérésére és gondozásában most megjelent, harmadik kiadásában a szerzők újabb pluszra vállalkoztak: immár a város jelenébe is elkalauzolják az olvasót. A várostörténeti rész ugyan csak az „első román világ” koráig járja be a faluból várossá válás nehézkes, olykor rögös útját, a várostörténeti séták bőséges fejezetei azonban mintegy ezerháromszáz fénykép, képes levelezőlap és írásos dokumentum segítségével, azok idő- és térbeli elhelyezésével – a szó szoros és átvitt értelmében is – átfogó képet nyújtanak a város fejlődéséről s a legújabb emlékmű- és szoborállítások beiktatásával a mostani városkép kialakulásának folyamatáról is. A kiadvány az előző kiadásokhoz képest hosszabb, szerteágazóbb sétákkal, Sepsiszentgyörgy szellemi műhelyeinek megidézésével is bővült, külön fejezet foglalkozik a város térképábrázolásaival, és mindez olyan magas minőségű kivitelben, hogy lelkes lokálpatriótaként csak csodálni tudom a könyvet.

Bédekker és biblia, szántam a Sepsiszentgyörgy képes története legújabb kiadása ismertetőjének címéül. Bédekker, hiszen útikalauz elsősorban, a várost a könyvvel kezében vagy akár a virtuális térben bejáró érdeklődő annak minden épületéről képi vagy írásos bemutatót talál, de a várostörténet szerelmesei számára biblia is, forrás és eligazító alapmű. Helye lenne minden sepsiszentgyörgyi otthon könyvespolcán, de ott lehetne elszármazott rokonaink-barátaink új otthonában is, emlékeztetve őket, honnan indultak, s talán arra is, hová térhetnének vissza.