Farcádi Botond
Különleges esemény színhelye volt vasárnap Gyergyóremete: zászlólevonásra hívta a közösséget az önkormányzat. A bukaresti ítélőtábla döntése értelmében ugyanis el kellett távolítani a községháza előtt lobogó öt zászló közül hármat: a magyart, a székelyt és a település jelképét. Kettő maradhatott a helyén: a román és az Európai Unió zászlaja.
A fejlemények előzménye közismert: mint megannyi más székelyföldi településen, itt is a hivatásos feljelentő – ma már parlamenti képviselő! – kezdeményezte a pert, a bíróság ítélete pedig csak szentesítette azt, amit az elmúlt évek során tudatosítottunk már magunkban: olyan országban élünk, ahol más törvények vonatkoznak ránk, Székelyföldön élő magyarokra, mint a többségi nemzethez tartozókra, olyan helyen, ahol nyíltan alkalmazhatnak kettős mércét, és ahol minden más történelmi régió jelképét szabadon lehet használni, csak a mieinket nem.
Az eseményről beszámoló Székelyhon tudósítása szerint a több mint száz résztvevő közül sokan könnybe lábadt szemekkel nézték a történteket. A polgármester felszólalásában meg is magyarázta a rendhagyó zászlólevonási esemény indítékát: nem akarták csendben, suttyomban végrehajtani az ítéletet, mintha mi sem történt volna, mert igenis, történt valami, méghozzá jogsérelem.
A gyergyóremetei zászlólevonási rendezvényt akár szimbolikusnak is nevezhetnénk: sokadik vereségünk ez a zászlóháborúban, a jogszabályok sajátos értelmezési gyakorlata, illetve a regionális jelképek használatáról rendelkező törvény híján a bíróságokon rendre elbuktuk ezeket a pereket, ma már szinte egyetlen önkormányzat homlokzatán sem lobog az oly sok indulatot és szenvedélyt kiváltó kék-arany zászló. Ugyanígy sok helyen le kellett takarni a Községháza feliratot, másutt az intézmény magyar megnevezését tartalmazó táblákat kellett eltávolítani, hátrébb, alább tenni – ha csak a tárgyi jeleket nézzük, nagyon úgy tűnik, hogy a szimbólumok háborúját elvesztettük. Hozadéka azonban így is volt és van a zászlóháborúnak. Kék-arany jelképünk védelme érdekében megtanultuk ismét felfedezni azokat az intézményeket, amelyek „menedéket” jelentettek egykoron és ma is: több helyen egyházak udvarán vagy éppen közbirtokossági területen lobog a székely zászló, de magánházak, lakások homlokzatán is láthatunk kitűzve. Ráadásul identitáserősítő funkcióját támadások kereszttüzében tudta igazán betölteni a székely zászló, közösségformáló, összekovácsoló ereje is így tudott megmutatkozni.
Az együvé tartozás élményét megteremtő, megerősítő székely zászló olyan közösségi energiákat szabadított fel, amelyeket jó lenne most már jobban hasznosítani a zászlóháborún túli dimenzióban is: a gazdasági, kulturális életben, a közigazgatásban, intézményeink fejlesztésében stb. Ugyanakkor immár kormányzati szerephez jutott politikai érdekvédelmi szervezetünk feladata és felelőssége, hogy a vasárnapi gyergyóremetei esemény ne a szimbólumháború végét jelentse, hanem csak annak egyik epizódját, amelyet majd egy olyan székelyzászló-felvonási ünnepségen idéznek fel a szónokok, amelyen például valamilyen, a térség gazdasági, tudományos, kulturális vagy éppen sportéletében meghatározó intézményt, létesítményt avatunk.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.