Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, mert hátrányos megkülönböztetésnek tekintik, hogy a koronavírus legyőzése érdekében indított oltáskampány nem zajlik magyar nyelven is. A szolgálat képviselői továbbá kifogásolják, hogy az oltási központokban kitöltendő formanyomtatványok kizárólag román nyelvűek. Ezért a helyi hatóságokhoz, így a Kovászna megyei prefektúrához is megkereséssel fordulnak, arról kérve tájékoztatást, hogy történtek-e lépések a fordítások elkészítésére.
A szolgálat közleményben számol be a tervezett lépésekről. Felidézik, korábban levélben fordultak Raed Arafat belügyi államtitkárhoz, azt kérve, hogy a hatékony és pontos tájékoztatás érdekében adjanak tájékoztatást magyar nyelven is. Megemlítik, hogy a válasz az Oltáskampányt Koordináló Országos Bizottságtól érkezett szerdán. Ennek tartalmáról lapunkban korábban mi is beszámoltunk.
A szolgálat képviselői nemtetszésüknek adnak hangot a válasz azon részét illetően, hogy az információk a román nyelven kívül angolul is elérhetők a honlapon (egy fordítószoftver révén, ami nem azonos azzal, hogy angol változata is lenne az oldalnak – szerk. megj.), rámutatva, hogy szervezetük kimondottan a magyar nyelvű lakosság pontos és hivatalos tájékoztatását kérte számon. Benkő Erika, a szolgálat elnöke megdöbbenésének adott hangot a válasszal kapcsolatban. A cinizmus magas fokának tartja, hogy Romániában angol nyelven lehet az embereket az oltásról tájékoztatni, magyarul viszont nem. Ez különösen súlyos, főleg hogy a lakossági oltáskampány első szakaszában a 65 éven felüliek a kedvezményezettek, az a korcsoport, melynek tagjai önhibájukon kívül nem tudtak jól megtanulni románul.
A közleményben ugyanakkor részletesebben ismertetik annak a csatolt levélnek a tartalmát is, melyet az országos bizottságtól kaptak. Amint arról már beszámoltunk, a hatóság ebben közli, hogy Románia hivatalos nyelve a román, de azt is hozzáteszik, hogy a magyar nyelvű tájékoztatás a helyi hatóságok hatáskörébe tartozik, és azok az anyagok, melyeket az oltással kapcsolatosan elküldenek, „szerkeszthető formátumban vannak és ennélfogva ezek lefordíthatók”, a helyi hatóságok pedig rendelkeznek törvényes alappal és megfelelő személyzettel ahhoz, hogy ezt elvégezzék.
A fentiek mellett a szolgálat jelzi: több bejelentés érkezett hozzájuk magyar anyanyelvű emberektől, hogy az oltásközpontokban csakis román nyelvű formanyomtatványok vannak, melyeket mindenkinek ki kell töltenie, és amelyek értelmezéséhez bonyolult orvosi nyelvezet ismerete szükséges. Ezen űrlapoknak a szerepe, hogy az oltásra kerülő személy beszámoljon esetleges korábbi betegségeiről, valamint arról, hogy milyen gyógyszereket szed.
Benkő Erika szerint elfogadhatatlan, hogy az oltáskampány kellős közepén még mindig nincsenek hivatalos magyar nyelvű tájékoztató anyagok, amint az is, hogy az oltásközpontokban a formanyomtatványok kizárólag román nyelvűek. Ezért a diszkriminációellenes testülethez fordulnak, és a helyi hatóságokat is felkérik, tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy a magyar anyanyelvű emberek pontosan tájékozódhassanak erről a kimondottan fontos kérdésről. Erre már csak azért is szükség lenne, mert rengeteg téveszme forog az emberek körében az oltással kapcsolatban.
Az igazgató azt is elmondta, tudomása van arról, hogy vannak országok, például Norvégia, ahol a hivatalos és az angol nyelv mellett a vendégmunkások anyanyelvén is tájékoztatják az embereket, pontosan azért, mert biztosak akarnak lenni abban, hogy az emberek meg is értik, miről van szó. „Ehhez képest nálunk a kormány semmibe veszi egy 1,3 milliós közösség nyelvi jogait” – fogalmazott Benkő Erika.
