Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Február 28-ig lehet szavazni az Európai év fája verseny jelöltjeire, köztük a Magyarországot képviselő mélykúti júdásfára. (Románia idén nincs versenyben.)
400 éve látta meg a napvilágot a későbbi II. Rákóczi György (Sárospatak, 1621. január 30. – Nagyvárad, 1660. június 7.) erdélyi fejedelem, akinek megítélésére rányomta a bélyegét a lengyel hadjárat balsikere, de még inkább az azt követő oszmán hadjárat és annak szörnyű következményei. Országveszejtő fejedelemként, apja árnyékából kitörni képtelen nagyravágyóként láthatjuk őt történeti és szépirodalmi művekben egyaránt. Felvetődik azonban az a kérdés is, hogy vajon egy eleve elrontott vállalkozásra indult-e a fejedelem, vagy akár még reálisnak is tűnhetett a lengyel trón megszerzése. Arról a lengyel trónról van szó, amelyért Báthori István sikeresen szállt versenybe, és amelynek megtartásáért ő maga is oly sok erdélyi katona életét áldozta fel lengyelországi hadjáratai során.
