Befektetési szint alá rontotta Románia szuverén hosszú és rövid lejáratú devizaadósi osztályzatát a Standard & Poor’s arra hivatkozva, hogy mind bizonytalanabbak a magánszektorbeli eladósodottság finanszírozásának külső forrásai.
Ezzel az ország az egyetlen olyan EU-tagállam, amelynek adóskockázati osztályzata a befektetésre ajánlott sáv alatti valamely nagy nemzetközi hitelminősítőnél. A hazai hivatalos reakciók egyelőre késnek, a bankok elemzői pedig ellentmondásosan ítélik meg a kialakult helyzetet.
Az Standard & Poor’s hétfői londoni közleménye szerint a román devizakötelezettségek besorolásai BB plusz/B szintre romlanak az eddigi BBB mínusz/A-3-ról. A még épphogy befektetésre ajánlott alapszint nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban a BBB mínusz. A helyi valutában kiadott hosszú lejáratú adósság osztályzata BBB mínuszra süllyedt az eddigi BBB-ről, vagyis a szuverén beladósság még megmaradt a befektetési alapsávban. A tőkeátutalási és konvertibilitási kockázatot mérő besorolás az eddigi elsőrendű A mínuszról közepes befektetői BBB pluszra romlik. Az S & P közleménye szerint az új osztályzatok kilátása is negatív, tükrözve a további, lefelé ható kockázatokat. A hitelminősítő ezek által a 2005-ös szintre csökkentette ezt a mutatót, és ’99 óta először reagál csökkentéssel a hazai gazdaságban történtekre.
Az osztályzatrontáshoz fűzött indoklás szerint a lépés jelzi azokat az erősödő kockázatokat, amelyek a hazai reálgazdaságot terhelik a magánszektor magas és növekvő eladósodottsága miatt. Az S & P a kockázatok között említi a függést az egyre bizonytalanabb külső finanszírozási csatornáktól. A cég szerint a döntéshozók nem foglalkoztak ezekkel a halmozódó gazdasági kihívásokkal, mert a figyelem a közelgő választásokra összpontosul, és ez erősítette az általában is ellenségeskedő, együttműködési készséget nélkülöző politikai hangulatot. A Standard & Poor’s szerint a nem kormányzati szektorokba kiáramló hitelek éves szintre számolt növekedési üteme még szeptemberben is 50,5 százalék volt. A belső kereslet ezzel járó gyors emelkedése magas bérkiáramlási nyomást és ― az import növekedése révén ― bővülő folyómérleghiányt eredményezett. A GDP-arányos folyó hiány tavaly elérte a 14 százalékot. Románia sebezhető a tőkebeáramlás hirtelen leállásától, sőt, visszafordulásától, és egy ilyen forgatókönyv esetén drasztikus reálgazdasági kiigazítás válna szükségessé ― áll az S & P elemzésében. Ugyanakkor a nyugdíjemelések előrehozatala, a pedagógusbérek ötvenszázalékos emelésének kilátása más költségvetési szektorokban is feltehetően igényként jelenik meg, ami felboríthatja az államháztartási egyensúlyt ― vélik az elemzők.
Az utóbbi hetekben egyébként számos más kelet-európai szuverén adós is rosszabb kilátást vagy osztályzatot kapott a nagy nemzetközi hitelminősítőktől, miután a globális pénzügyi felfordulás okozta bizalmi erózió az adósi minőség megállapítására szakosodott cégek szerint kikezdte a befektetői kockázatvállalási készséget, és ezt e jórészt nagy külső finanszírozási igényű gazdaságok is megszenvedik. Ám egyetlen EU-tagállam sem esett a befektetésre ajánlott sáv alá.
A döntést több elemző aránytalannak tartja. Észtországban például összeomlott a gazdasági növekedés, kilenc százalékról egyenesen egyszázalékos csökkenésbe csapott, mégis a befektetési kockázat tekintetében öt lépcsővel előzi meg Romániát. Más elemzők figyelmeztető jelről, hideg zuhanyról beszélnek, és ― bár egyelőre nincs szó arról, hogy a Nemzetközi Valutaalap segítségét kellene kérni (mint Magyarországon) ― a jelzésnek a reformok meghozatala felé kellene tolnia a döntéshozókat, hiszen az utóbbi időben a jegybankot egyedül hagyták intézkedéseiben.
Közben az előrejelzési hivatal a jövő évi gazdasági növekedési kilátásokat – a nemzetközi pénzügyi válság miatt ― fél százalékkal csökkentette. A hatszázalékos előrejelzés főként azért kelt fel érdeklődést, mert idén a GDP-hez viszonyított bővülés elérheti a 9,1 százalékot.