Háromszéken járt a miniszterNe korlátozzák a sertéstartást!

2021. február 16., kedd, Gazdakör

A burgonyatermesztés volt az elmúlt pénteken Kézdivásárhelyen zajlott gazdafórum fő témája. A Romániai Farmerek Klubja által szervezett rendezvény fő meghívottja Adrian Oros mezőgazdasági miniszter volt, s a pityókatermesztést érintő kérdések mellett a rendezvényen szóba kerültek az agrárium egészét érintő gondok is. Az esemény fő mozzanataként az agrárminiszternek átadták a Burgonyatermesztők Országos Szövetsége által elkészített, A burgonya országos stratégiai terve című dokumentumot. Bár nem tartozik a burgonyatermesztés témájához, szó esett az agrártárca által megfogalmazott, a háztáji sertéstenyésztés korlátozását célzó határozattervezetről is. Könczei Csaba parlamenti képviselő Kovászna megye mezőgazdasági prioritásairól értekezett, Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a burgonya-szaporítóanyag termesztésének fontosságáról beszélt. A jelen lévő gazdák is szót kaptak: kritikus felszólalások hangzottak el a hazai mezőgazdaság legégetőbb gondjairól, de a mindennapi gazdálkodást negatívan érintő problémákról is szó esett. Mindezekről a Gazdakör következő kiadásaiban számolunk be, sürgőssége okán elsőként a sokakat érintő, a háztáji sertéstartást korlátozó rendelettel foglalkozunk.

  • Fejér László Ödön és Könczei Csaba sem ért egyet Adrian Oros miniszter tervezetével. A szerző felvétele
    Fejér László Ödön és Könczei Csaba sem ért egyet Adrian Oros miniszter tervezetével. A szerző felvétele

„Most készül a program, látnunk kell, melyik térségben melyek a prioritások. A minisztériumnak a rendelkezésre álló pénzt minél hatékonyabban kell eloszlatnia a szükségletek, a területi megosztás, az ágazatok igényeinek figyelembevételével – például itt, a burgonya, a répa és az állattenyésztés esetében is” – jelentette ki a miniszter. A statisztika azt mutatja, hogy Románia súlyosan negatív külkereskedelmi mérleggel rendelkezik a mezőgazdaság terén, ennek értéke közel 1,3 milliárd euró. „Más szavakkal, 1,3 milliárd euróval nagyobb értékben vásároltunk élelmiszert külföldről, ahhoz képest, amit eladtunk. Gyakorlatilag elvesztettünk gazdaságilag, mezőgazdasági téren 1,3 milliárd eurót. A mezőgazdászok nyereségesek lehettek, de ez a jelenség általános. Nem tudjuk a 2020-as adatokat, ezek március folyamán érkeznek a statisztikai hivataltól” – ismertette az adatokat Adrian Oros.

„Sertéshús tekintetében 700 millió euró a deficit – ebben az értékben vásárolunk lakossági fogyasztásra szánt disznóhúst külföldről. Tennünk kell valamit, hogy megállítsuk a sertéspestist, hogy rendezzük az állatok forgalmát, hogy segítsük azokat, akik sertést akarnak tenyészteni, ne őket sodorják veszélybe azok, akik szabadon sétáltatják a disznókat és a betegségeket. Ezt akarjuk elérni a rendelettervezettel: aki saját fogyasztásra nevel sertést, az egye meg, ez nem probléma. De aki kereskedni akar, annak minimális szabályokat be kell tartania, hogy ne terjedjen a betegség” – ecsetelte a tárcavezető a széles körben vitatott rendelet hátterét. Példaként elmondta: 2017-től közel 650 millió eurót költöttek sertéspestis miatti kártérítésre, leöltek 740 ezer sertést. A tenyésztők, bár kaptak kártérítést, közülük sokan csődbe mentek. Ugyanakkor a környezetvédelmi minisztériumnak kell rendeznie a vaddisznók kérdését – fűzte hozzá. A vaddisznó terjesztő tényező, de ugyanígy a bellér (a miniszter szóhasználatában „samsar”) is, aki „sétáltatja” a disznókat minden szabály betartása nélkül. Meg kell értenie mindenkinek, hogy be kell tartani a szabályokat. „Az Európai Unióban mi vagyunk ez egyetlen ország, ahol nem tartják be ezeket a szabályokat. El kell kezdenünk a szabályok betartását” – jelentette ki a miniszter.

Az elhangzottak kapcsán Fejér László Ödön szenátor véleményére is kíváncsiak voltunk. „Lássuk, a miniszter meghallgatja-e azt, amit mondunk. Elfogadhatatlan egy olyan tervezet, amely tönkre akarja tenni a háztáji sertéstenyésztést. Ha a miniszter bellérekről beszél, azokat fogja meg, és hagyja békében a háztáji gazdaságokat” – vélekedett Fejér László Ödön.

A kisgazdaságokban történő sertéstartás kérdését a parlamentben is tárgyalják. Az alsóház mezőgazdasági bizottsága kérte az agrártárca vezetőjétől, mutassa be a korlátozást előíró tervezet alapjául szolgáló adatokat. Könczei Csaba képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja érdeklődésünkre elmondta: kérték az agrártárcától a tervezet megalapozásának dokumentációját. Ennek alapján fognak módosításokat kérni – mondta a képviselő. A bizottság munkálatai „hibrid” üzemmódban zajlanak, vannak, akik helyben dolgoznak, mások online kapcsolódnak be. Eddig főként az erdészeti területet érintő kérdések voltak napirenden. Igazából meghaladott kérdésekről volt szó, sokat visszautasítottak, mert más előírások már felülírták ezeket. „A sertéstartás korlátozása is napirendre került, kértük a minisztérium magyarázatát, ezt még nem kaptuk meg” – mondta a képviselő. Amint a dokumentumot kézhez kapják, az RMDSZ frakciójában kialakítják az álláspontjukat. Az biztos, hogy jelenlegi formájában a tervezet nem elfogadható. Nem parlamentivita-köteles a rendelet, de a koalíciós tárgyalások során lehet módosításokat bevinni. Ez a szabályozás nem elfogadható a háztáji gazdaságok szempontjából, főként, hogy a kocatartást is tiltaná – hangoztatta Könczei.

 

A rendelet és indoklása

A mezőgazdasági minisztérium honlapján február 13-án megjelent közlemény szerint a sertéstartásra vonatkozó korlátozások célja, hogy biztonságos feltételeket írjanak elő azok számára, akik családi használatra nevelnek sertéseket, ugyanakkor azoknak is, akik kereskedelmi sertésfarmokat működtetnek. A családi fogyasztásra szánt sertéseket tartó gazdaságok országos aránya két százalék alatti, ezzel szemben „azoké a kis- és nagykereskedelmi farmoké, amelyek betartják az érvényes jogszabályokat, több mint 98 százalék”. Számukra nem változik meg semmi. Az afrikai sertéspestis hatalmas veszteségeket okozott a román gazdaság számára, és az egész ország területét érintette. 2017 óta 700 ezer állatot öltek le. Románia a hazai sertéshúsigény 25–27 százalékát importálja – áll a közleményben. Az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezése érdekében szükségesek olyan lépések, melyek a házisertések forgalmát korlátozzák – áll a február 13-án kiadott közleményben. Könczei Csaba képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja kérdésünkre elmondta, az agártárca tervezetének életbeléptetéséhez nem szükséges a mezőgazdasági bizottság, a parlament jóváhagyása, lévén miniszteri rendelet. Ennek ellenére próbálják gazdabaráttá formálni, de nem biztos, hogy az ajánlásokat figyelembe veszik – értékelte a képviselő.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mi lenne a helyes medve-ügyben?






eredmények
szavazatok száma 2333
szavazógép
2021-02-16: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Beérő fejlesztések Sepsikőröspatakon

Hosszú idő telt el azóta, hogy nyertes lett egy sor, a község sorsa szempontjából fontos pályázat, de aki figyelemmel követte riportjaink sorát, arról is tudomást szerezhetett, hogy a kiszámíthatatlan hazai pénzügyi rendtartás előre nem látható akadályokat gördített a községépítés útjába. Az önkormányzatnak előbb a bürokratikus akadályokat kellett leküzdenie, aztán meg azzal a jelenséggel szembesült, hogy a munkálatok kivitelezésére jelentkezett cégek a korábbi tervezetek alapján meghatározott pénzalapokat már kevesellték, és emiatt nem vállalták egy-egy objektum kivitelezését. Végül azonban csak-csak beindultak a beruházások: dolgoznak többek között a szennyvízcsatorna kiépítésén és a polgármesteri hivatalnak otthont adó épület felújításán. A falufejlesztés dolgai mellett sepsikőröspataki látogatásunk során érdeklődtünk a helybeli iskola mindennapjairól is.
2021-02-16: Gazdakör - Incze Péter:

Körvonalazódnak az átmeneti időszak pályázatai (Vidékfejlesztés)

Adrian Oros agrárminiszter a Városok és közösségek – Vízió, 2030 című konferencián beszélt az Európai Unió által jóváhagyott kétéves átmeneti időszakról, valamint a 2021-ben és 2022-ben a mezőgazdaságban az APIA-s közvetlen kifizetésekre és vidékfejlesztési pályázatokra elkölthető összegekről. A miniszter bejelentése szerint nevezett két év alatt Románia 6,3 milliárd eurót költhet ezen támogatások kifizetésére. Vidékfejlesztési pályázatokra ebből közel 2,2 milliárd euró költhető el, illetve írható ki pályáztatásra.