Új kifejezést kell megtanulnunk a járvány utáni gazdasági újjáépítés kapcsán az elkövetkező időszakban. Az Európai Unió illetékes intézményei – plenáris ülésén az Európai Parlament, valamint az Európai Tanács – ugyanis múlt héten elfogadták az úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF), amely a 750 milliárd eurós Next Generation csomag legnagyobb programja. Ezzel – bár minden uniós tagország parlamentjének még ratifikálnia kell – megnyílt az út a helyreállítási pénzek nyári első kifizetése előtt. A továbbiakban az eddig rendelkezésre álló információk alapján a csomag célkitűzéseit, lehetséges menetrendjét foglaljuk össze.
A legnagyobb csomag
Mint ismeretes, a Next Generation EU nevű program egy 750 milliárd eurós ideiglenes helyreállítási eszköz, melynek célja, hogy hozzájáruljon a koronavírus-világjárvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállításához. Az elképzelések szerint a koronavírus utáni Európa zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb lesz, felkészültebben nézhet szembe a jelen és a jövő kihívásaival. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a Next Generation EU központi eleme, amely 672,5 milliárd euró keretösszegig nyújt a tagállamoknak hiteleket és támogatásokat, hogy elősegítse reformjaikat és beruházásaikat – olvasható az Európai Bizottság honlapján. A program egyben az EU történetének legnagyobb ösztönző csomagja. Célja, hogy enyhítse a koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásait, és hogy az európai gazdaságokat és társadalmakat fenntarthatóbbá, reziliensebbé tegye, továbbá felkészítse őket a zöld és a digitális átállásra. A tagállamok jelenleg saját helyreállítási és rezilienciaépítési terveiken dolgoznak, ezekhez igényelhet minden ország lehívható forrásokat.
A Next Generation EU továbbá magában foglalja az új, 47,5 milliárd eurós REACT-EU kezdeményezést is (kohéziós célú és az európai területeknek nyújtandó helyreállítási segítség). A REACT-EU célja, hogy folytassa és kiterjessze a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés és a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés révén végrehajtott válságreagálási és válságelhárítási intézkedéseket. Ezeket a forrásokat az alábbi alapok biztosítják: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD). A Next Generation EU emellett más európai programok vagy alapok (pl.: Horizont 2020, InvestEU, vidékfejlesztés és a Méltányos Átállást Támogató Alap) költségvetését is megemeli.
Mivel a végső tárgyalások során 10 százalékról 13%-ra sikerült feltornászni az idei évben esedékes első előleg kiutalásának mértékét, így várhatóan már júliusban jelentős összegeket utalhat majd át az Európai Bizottság a tagállamoknak. Ehhez azonban legkésőbb április 30-ig minden tagállamnak be kell mutatnia saját helyreállítási és rezilienciaprogramját (román betűszóval ennek PNRR lesz a neve), amely a pénzek hatékony és szabályos elköltéséről szól. Természetesen egy sor szigorú feltételnek is meg kell felelni.
Hazai kilátások
Az Európai Bizottság már múlt pénteken felhívta a tagállamok figyelmét, hogy mind a ratifikálási, mind a saját források, illetve beruházási tervek tekintetében gyorsítsák meg a folyamatokat. Ahogy a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen fogalmazott: „A bölcsesség és bizalom tette és teszi lehetővé, hogy a bizottság előteremtse a befektetésekhez szükséges összegeket.” Az EB elnöke azt is bejelentette, hogy eddig 19 tagállam nyújtott be részletes programot, további hét „elvi szinten” folytat tárgyalásokat a bizottság illetékeseivel. A terveknek egyébként nem csak a beruházási elképzeléseket kell tartalmaznia, hanem az államháztartás fenntarthatóságától az adózáson át a közbeszerzési szabályokig nagyon sok összetett elemet. Alapkövetelmény továbbá, hogy az összegek 37 százalékát környezetvédelemre, 20 százalékát pedig digitalizációra kell fordítani. Ugyanakkor minden javasolt beruházásnál figyelembe kell venni a „ne okozzon jelentős kárt a környezetben” elvet. Az eszközről szóló rendelet emellett kimondja, hogy csak azok a tagállamok számíthatnak forrásokra, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot és az alapvető uniós értékeket, így tehát a tavaly decemberben elfogadott, idén januártól hatályba lépett jogállamisági rendeletnek meg kell felelni a pénzek lehívásához.
A napokban több hír érkezett arról, hogy nálunk is zajlanak – jobbára online formában – a tárgyalások a terv összeállítása, véglegesítése érdekében. A társadalmi párbeszéd keretében az érintett minisztériumok, munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselői vesznek részt szakértőkkel együtt az egyeztetéseken. Cristian Ghinea, az európai projekteket kezelő szaktárca első embere tegnap Facebook-bejegyzésben közölte, hogy tartalmas tárgyalást folytatott Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztossal. A miniszter szerint néhány nagy infrastrukturális beruházás tervét már elküldték Brüsszelbe, ilyen a főváros hőellátását megoldó negyedmilliárd eurós elképzelés, nyolc ivóvízhálózat 1,8 milliárd eurós kiépítésének terve, valamint a Craiovát Pitești-tel összekötő gyorsforgalmi út egymilliárd eurós projektje.
Mint ismeretes, Romániának a helyreállítási és rugalmassági mechanizmus révén 30,4 milliárd euró áll rendelkezésére.
A saját forrásra vonatkozó rendeletet mostanig hat tagállam (Horvátország, Ciprus, Portugália, Szlovénia, Franciaország és Bulgária) ültette át saját jogrendjébe.
Lehetséges menetrend
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz három évre szól (azaz a megcélzott területekre a pénz odaítélésének 2024 előtt kell megtörténnie), a megvalósításhoz további három év áll rendelkezésre. Mindent egybevetve 2026-ig fut tehát a program, párhuzamosan a 2021–2027-es uniós költségvetéssel. A tagállamok nemzeti reformprogramját az Európai Bizottságnak legtöbb két hónap alatt kell elbírálnia, az Európai Tanácsnak pedig legfeljebb egy hónap alatt el kell fogadnia ezeket. Így a pénzkifizetés előleg formájában várhatóan júliustól indul meg.
A többi pénzt a nemzeti reformtervekben lefektetett célok teljesülése alapján lehet kifizetni majd, és fontos, hogy az egész folyamatot nemcsak az Európai Bizottság monitorozza szorosan, hanem az Európai Parlament szakbizottsága is kéthavonta beszámoltatja a bizottság illetékesét a dolgok állásáról. A bizottságnak emellett integrált információs és monitoringrendszert kell a tagállamok rendelkezésére bocsátania, amely összehasonlítható adatokkal szolgál a források felhasználásáról.
A finanszírozás másik szálán az is lényeges, hogy a most elfogadott RRF-rendelet után mikor tud felállni az új uniós alap, amely az EU-s költségvetés fedezete mellett ki tudja majd bocsátani azokat a kötvényeket, amelyek tőkepiaci bevételéből a tagállamoknak ki tudja utalni majd a pénzt. Ehhez az kell, hogy a helyreállítási alap működéséhez szükséges, az EU saját költségvetési forrásainak megemeléséről szóló rendeletet a tagállamok ratifikálják, ültessék át a jogrendjükbe. Ez azért is szükséges, mert a saját forrásokról szóló rendelet korlátozza minden kormány adóbeszedési jogát, illetve többletbefizetési kötelezettséget ír elő az uniós költségvetés irányában (ez lesz majd részben a fedezete a felvett hitelek visszafizetésének).
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 672,5 milliárd eurós keretösszegéből kölcsön formájában 360 milliárd eurót, vissza nem térítendő támogatásként pedig 312,5 milliárd eurót terveztek felhasználni.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
