Dávid György plébános lapunknak elmondta, a templom szomszédságában álló épületben működik majd a már említett levéltár mellett a Kovászna-Brassó főesperesség irodája, de két lelkészi lakást is kialakítottak, konyhát és ebédlőt, vendégszobát, továbbá egy nagy befogadóképességű kateketikai termet. Utóbbi hittanórák, liturgiák, koncertek, előadások és kiállítások befogadására is alkalmas. A Zágoni Aladár és Elekes Csongor tervezte épületben jelenleg is dolgoznak, szerelési munkálatok zajlanak, ottjártunkkor éppen a kazánházban dolgoztak a szakemberek, s bár látványos a haladás, még van tennivaló, egyebek mellett csatlakoztatni kell az épületet a közműhálózatra is. A munkálatokat a Gyulafehérvári római katolikus érsekség, Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a hívek adományaiból finanszírozták – sorolta Dávid György, de pályáztak más forrásokra is, ám a járvány miatt sok helyen átcsoportosították az összegeket. Megjegyezte, a megyeszékhelyi katolikus plébániák négy éve lemondtak az önkormányzat által felajánlott támogatásról a Gyár utcában álló épületegyüttesük javára.

A gyulafehérvári érsekség a kétezres évek elején kezdeményezte a plébániák iratainak összegyűjtését, mert sok helyen, ahol nem szolgált már lelkipásztor, ezek elkallódtak. Sepsiszentgyörgyön 2005 és 2011 között a Csíki utcai kántori lakban 15 alsó-háromszéki és barcasági plébánia iratait gyűjtötték össze – vázolta lapunk érdeklődésére Pénzes Loránd történelemtanár, aki önkéntes levéltárosként foglalkozik a Krisztus Király-templom mellett létrehozott levéltár gyűjteményével. Itt jelenleg hét település plébániáinak iratai már a polcokra kerültek, s időközben nekiláttak a felső-háromszéki plébániák anyagainak begyűjtéséhez, tavasszal folytatják a munkát. A plébániák anyagai főként anyakönyveket, historia domusokat (háztörténeteket), levelezést, különféle iktatott iratokat, gazdasági, iskolai és vallási egyesületek iratait, jegyzőkönyveket tartalmaznak. A legkorábbi egy baróti anyakönyv, melyet 1683-tól kezdtek vezetni, zömük az 1700-as évek végétől fennmaradt irat – sorolta Pénzes Loránd.

A legértékesebbek és legkeresettebbek az anyakönyvek, melyek szerinte különleges jelentőséggel bírnak, egyedi forrásnak számítanak – s ha elvesznek, nem is pótolhatók. Kitért arra is, a levéltárba egy könyvtárat is álmodtak, ahová a plébániákon található régi kiadványokat gyűjthetik össze. A polcokon már ott sorakozik az illyefalvi pálos szerzetesek anyaga, de ígéretes gyűjtemény található Sárfalván is – hangsúlyozta, így a plébániai könyvtár valójában szép, kutatható, értékes állomány otthonául szolgál majd. Ami az iratok fontosságát illeti, rámutatott: az itt található levéltári forrásoknak egyház- és művelődéstörténeti jelentősége van, a helytörténeti kutatásban nélkülözhetetlen kútfőként szolgálnak.