A világ legnagyobb fesztávú kosárfüles hídja, mely most épült Dunaújvárosban. Hivatalos átadását augusztusra tervezik. A különleges szerkezetű híd — még nincs végleges neve — a Dunántúl és az Alföld között teremt új közlekedési kapcsolatot.
Amikor április elsején egyik vidéki magyar napilap tréfából azt írta, hogy az épülő dél-balatoni autóút magas viaduktjának pillérei megdőltek, a témáról napokig olvashattunk, míg világossá vált, hogy csak áprilisi tréfa volt. Arról viszont, hogy az utóbbi évtizedekben nem is akármilyen hidakkal gazdagodott Magyarország, alig esik szó — korunk médiájában talán a jó hír nem hír?
A második világháborúban Magyarország valamennyi nagy hídja elpusztult, csupán a tahitótfalusi híd úszta meg közülük a felrobbantást. A régi hidak fokozatos helyreállítása, vagy újjal pótlása után az utóbbi évtizedekben már a növekvő forgalom igényeihez igazodó, új hidak épültek. Esztergomnál a korábbinál magasabbra emelt pályájú Mária Valéria híd, a fővárosban a különleges világítású Lágymányosi híd, délebbre az M0-s hídja, Szolnoknál a várost elkerülő Szent István híd, Bajánál az újnak mondható Türr István híd, Gemencnél a Szent László híd, s a Tiszán is több révet váltottak ki egész évben használható hidak. Másokat — például a dunaföldvárit is — felújítottak, megkezdték a Komáromot és Komárnót összekötő híd rekonstrukcióját is. Épül az M0-s autópálya északi hídja Budakalásznál, és szó van az északi vasúti összekötő híd mellett égetően szükséges aquincumi híd építéséről is. Annak a helyét már 1896-ban, a vasúti híd átadásakor kijelölték, szabadon is hagyták a hajdani, előrelátó várostervezők.
A próbaüzemben már használt és augusztusban várhatóan átadható dunaújvárosi híd csendben, szerényen lefolytatott építését azonban eddig nem kísérte az igazán megérdemelt figyelem, noha az egyelőre Új hídként emlegetett, nagyszerű mérnöki alkotás két vonatkozásban is rekorder lesz. A középen egymáshoz boruló acélívekre függesztett kábelek acélgerendákat tartanak. A rájuk épített pályájú, szaknyelven kosárfülesnek nevezett szerkezetű hidaké között ennek a medernyílása a legnagyobb a világon, pontosan 307,8 méter. (Igaz, már épül másutt ennél hosszabb kosárfüles híd is). Ám átveszi az ország legnagyobb nyílású hídja címet is a 290 métert felölelő fővárosi Erzsébet hídtól.
A rekord hosszúságú hídnyílás azonban csak az egyik, bár legfontosabb eleme a Közép-Dunántúlt és az Alföldet összekötő új közlekedési lehetőségnek. Az egész rendszer a tervezett M8-as nyugat-keleti autópálya középső, 5,2 kilométeres részének 1682,5 méteres szakaszát alkotja, és az Alföldön az 51-es, a jobb parton meg a 6-os főúthoz csatlakozik (ami Dunaújvárosig már M6-os autópálya, és tovább épül dél felé.) A több mint másfél kilométeres rendszerben a főhíd mindkét parthoz kisebb áthidalásokkal csatlakozik. Az árterek fölé a város felőli oldalon 13, az alföldin 4 ártéri híd is épül.
A nagyon szép főhíd kosárfüles acélszerkezetét a csepeli parton szerelték össze. A tíz és fél ezer tonna össztömegű szerkezetet bárkákon úsztatták a helyére, és hidraulikákkal, 1—2 centiméteres pontossággal emelték a főpillérekre — tudtuk meg a Duna Új-Híd Konzorcium látogatóközpontjának tájékoztatása révén. A 41 méter széles pályatesten irányonként két, egyenként 3,75 méteres széles forgalmi- és egy 3,5 méteres leállósáv épült. Az egyik oldalon 2,4 méteres járda, a másikon ugyanilyen széles kerékpárút is van, ami a Dunaújváros és Dunavecse közötti új, azonos szélességű kerékpárút részét alkotja. (szűcs)