Tókos Ibolya magyar szakos pedagógus szerint túlságosan leegyszerűsített elvárás, hogy a hatvan pontot érő első tételsor legtöbb feladatának megoldása a megadott válaszok egyikének megjelöléséből áll, csupán be kell karikázni a diák által helyesnek vélt feleletet, nem kell megfogalmazni a választ. Jónak tartja, hogy hangsúlyt helyeznek a szövegértésre, legyen az ismeretterjesztő vagy irodalmi szöveg, de hiányolja az átadott műveltséganyag számonkérését, ami korábban jelen volt a vizsgatesztekben. Egyetlenegy műfaji rákérdezés sincs a tételek között, nem kell a költői nyelvnek az eszközeit kikeresni, miként ez a régebbi feladatokban szerepelt – mondotta.

Míg az első tételsorban, az ismeretterjesztő szöveg alapján feltett feleletválasztós kérdések helyes megoldása mellett, a szövegből történő információ visszakeresésével és annak alapján megfogalmazott néhány odaillő mondattal lehet pontokat szerezni, a második tételben egy szépirodalmi szöveg értése és a történet folytatása a feladat. A pedagógus elmondta, ez a tétel méri a kreativitást, a helyesírást, a gondolkodás koherenciáját, az íráskészséget, ugyanakkor irodalmi tudást is igényel.

Lapunk kérdésére Tókos Ibolya elmondta, bízik tanítványai felkészülésében, hisz sok szövegértési feladatot végeznek, beszélnek az irodalmi művekről, de az olvasás terén vannak hiányosságok, ami abban is megnyilvánul, hogy sok olyan szót nem ismernek a diákok, amelyek néhány éve még ennek a korosztálynak a szókincsében szerepeltek. Lassan eljutunk oda, hogy a Toldit értelmező szótárral kell tanítani – szögezte le a pedagógus.

Matematika gyakorlatiasan

Azoknál a feladatoknál, ahol megadott válaszokból kell kiválasztani a megfelelőt, van lehetőség a tesztlapon elvégezni a számításokat a célra kihagyott felületen, mértanból segítenek a rajzok és az életszerű példák, a harmadik tételsor ellenben több elméleti tudást igényel – foglalható össze Deák Éva matematika szakos tanár véleménye a mintaként megadott vizsgafeladatokról.

A pedagógus nehezményezi, hogy a jelenlegi magyar nyolcadikosok soha nem kaptak időben tankönyvet, s bár kilencedik éve képesség- és készségfejlesztést célzó tantervekre tértek át, a tanárokat csak az elmúlt tanévben képezték ebbe az irányba. Változott a szemlélet, gyakorlatiasabb matematikát tanítanak, de nincsenek pontos standardok, hogy hová kell eljutni tanév, illetve a gimnáziumi ciklus végére, és azt sem lehet tudni, a tudást vagy a hozzáállást mérjük-e – mondotta. A kompetencia három összetevője a tudás, a készség és az attitűd, az új tantervi tartalmak valóban ezek fejlesztésének vannak alárendelve, de tankönyvek és egységes elvárások nélkül ez nehezen megvalósítható – szögezi le Deák Éva.

A tananyag mennyiségének vonatkozásában elmondta, a járványhelyzetre való tekintettel, aminek következtében egy éve nem a rendes mederben folyik az oktatás, bizonyos tananyagrészek nem szerepelnek a vizsgakövetelmények között, de a tanórákon meg kellett tanítani, mert a matematikában egymásra épülnek az ismeretek.

Sokat változott a román nyelv oktatása

Amióta a magyar diákok nem anyanyelvként tanulják a románt, sokkal több a gyakorlati feladat, amelyek a szövegértést, a kommunikációt segítik és az ismeretanyag a valós élethelyzetekből merít példákat – állítja Carmen Bodnar, a Székely Mikó Kollégium román szakos pedagógusa. A tanterv ötödik osztálytól következetesen az említett célokat követi, a diákok elemiben is hasonló feladatokkal találkoztak, minden azon múlik, ki mennyit dolgozik azért, hogy alkalmazni is tudja azt, amit megtanult – véli a pedagógus.

Szerinte az elmélet, a nyelvtan mellett minél többet kell beszéltetni a gyermekeket, a legegyszerűbb hétköznapi helyzeteket kell bemutatni, eljátszatni velük ahhoz, hogy megtanuljanak helyesen beszélni, és ne féljenek használni a nyelvet. Bár nem voltak az oktatási minisztérium által összeállított gyakorlótesztek a magyar tagozat számára, egy kolozsvári pedagóguscsoport készített olyan feladatsorokat, amelyeket a Mikóban is használtak, ezek nagy segítséget jelentettek – hangsúlyozta Bodnar tanárnő.

A júniusi záróvizsga mintatételeiről elmondta, ezek igazodnak a tananyaghoz, kevés kérdést kell írásban megválaszolni, több az olyan megoldás, ami abból áll, hogy be kell karikázni a helyes választ, a fogalmazásnak pedig egy egyszerű élethelyzetről kell szólnia. A nyolcadik osztályban többnyire ismételnek és összefoglalják a korábbi ismereteket, aki ezt komolyan veszi, annak nem kell félnie a vizsgától – szögezte le a román szakos pedagógus.

Ha a nyolcadikosok idei záróvizsgái valóban a gyakorlati tudást, képességeket, kreativitást fogják mérni, talán csökken a különbség az egyes iskolák diákjainak teljesítménye között, és a kilencedikes felvételin kiegyensúlyozottabb erőviszonyok mutatkoznak meg. Azt, hogy hol tartanak jelenleg a gimnáziumi és középiskolai végzősök, március második felében országosan egységes próbavizsgákon mérik fel, de attól tartva, hogy a járványügyi helyzet súlyosbodik és ennek következtében ezekre nem kerülhet sor, van olyan iskola, ahol már korábban szerveznek házi felmérést.